Megnyílt a Kolomenszki cári palota
A világ nyolcadik csodája 240 év után megint látható Moszkvában. Minden olyan, mint az eredeti volt – vagy majdnem. Az aranyozott csillár korabeli, a berendezés autentikus, a falfestmények reprodukálását hosszas kutató munka előzte meg. A Kolomenszki palota, az oroszországi faépítészet egyik remekműve létét és feltámadását Alekszej Romanovnak, II. Katalin cárnőnek és a mostani moszkvai hatóságoknak köszönheti. Látogatása ma is elkápráztathat, megidézi a régvolt korok cári ízlését, életvitelét, és az orosz ácsművészek felülmúlhatatlan tudását. És ébren tartja az örök vitát a historizáló szándékok helyénvalóságáról.
Amit ma látunk, makett, de mérethű, korhűnek látszik, és csaknem olyan színpompás is, mint amilyen a XVII. században, keletkezésének idejében volt. Építtetője, a vallásos áhítatra való hajlama miatt Csendesnek is nevezett Alekszej Mihajlovics (1629–1676, uralkodott: 1645-től), a Romanov dinasztia második cárja sok gondot fordított a kivitelezésre, nemcsak a saját és környezete gyönyörűségére szánta a palotát, hanem a külvilágot is el akarta kápráztatni.
Kolomenszkoje ősi Moszkva környéki település, nagyhercegek és cárok vidéki rezidenciáinak helyszíne. Már az első Romanov cár, Mihail is itt lakott. Fia, Alekszej, trónra lépése után is gyakran járt arra sólyomvadászaton, bővítgette a „családi otthont”. Az új palota építésébe 1667-ben fogott bele.
A feljegyzések megőrizték a pontos dátumot, az ácsvezetők nevét, a részletes munkamenetet, és azt, hogy a tíz év alatt, amíg az építkezés tartott, Alekszej felügyelte a munkálatokat, és azon volt, hogy a palota még díszesebb, még ünnepibb külsőt kapjon. Az oroszországi faépítészet történetében első ízben itt alkalmaztak réz ablakdíszítő rátéteket és kőimitáló deszkaburkolatot.
1672-1673 telén készült el az épületegyüttes, amely menet közben is folyton bővült aszerint, ahogyan a cári család gyarapodott. Ezért a palota aszimmetrikus szerkezetű, a különféle lakosztályok, termek, belső házak méretei és kivitelezése az akkori család szerkezetét, felépítését, életvitelét követték. A palotát huszonhét, eltérő magasságú építmény alkotta, némelyik négy emeletet számlált. A fő lakhelyek az első emeleten voltak, az egymástól elkülönített férfi és női rész lakói 270 lakosztályt használhattak és háromezer ablakon tekinthettek ki.
Alekszej sok időt töltött Kolomenszkojeban, a diplomatafogadásokat is itt tartotta. A mintegy háromszáz helyiség, a kupolaszerűen kiöblösödő mennyezetek, a homlokzatokat ékesítő faragások, figurális kompozíciók ámulattal töltötték el a látogatókat, a pompás építészeti megoldások, a belső termek kiképzése, a falak díszítése, a szentek ábrázolásai elbűvölték a vendégeket, akik aztán mint a világ nyolcadik csodájáról áradoztak a Kolomenszki palotáról.
Az utód, Fjodor Alekszejevics (uralkodott: 1676–1682) még egy óriási résszel toldotta meg a palotát – az itt dolgozó vezető ács neve is ismert. Ezt az épületet örökítették meg metszetek és festmények. A sorban következő orosz uralkodók kedvelték a Kolomenszkij palotát, kivéve I. Pétert (1672-1725, uralkodott: 1689-től), akiben nyomasztó emlékeket hagyott a sötétkék árnyalatokban berendezett gyermekkori szobája. Uralkodása idején talán ha egyszer járt ott, de elvégeztetett több nagyobb javítást, új alapot csináltatott.
A XVIII. század során az akkor már lakatlan épületkomplexum minden megóvási kísérlet ellenére egyre romosabb állapotba került. Ezért II. Katalin cárnő (1729-1796) mérnökeivel részletes, minden méretet pontosan feljegyző műszaki tervrajzokat csináltatott – ezeket használták a 2008-ban megkezdett újjáépítésnél -, majd az „elmállott” palotát szétszedette. A világ nyolcadik csodája száz évig élt.
A palota újjáépítésével a múlt század végén kezdtek foglalkozni a szakemberek. De amikor körülnéztek, kiderült, hogy az eredeti helyszínt benőtte az erdő, az építkezést valamennyivel arrébb kellett áthelyezni. Így is történt 2008-ban, amikor a munkát végre elkezdték. A most megalkotott makett, amely szeptember 4-én, Moszkva fennállásának 863 évében nyílt meg a látogatók előtt, az építők szándéka szerint maximálisan megközelíti az eredetit.
A mai tűzvédelmi előírások miatt a fő szerkezeti elemeket vasbetonból készítették el s csak befedték fával, de egyebekben mindenben követték az eredetiről fennmaradt tervrajzokat. De a helységbelső, a falfestés autentikus, ezért a szakemberek kezeskednek, az erről való tudást éveken át morzsánként szedték össze. A cár, a cárné, a cárevics és a cárkisasszonyok lakosztályainak enteriőrje visszavezet a múltba, az elmélyülést a XVII. századi orosz művészet kincseit bemutató tárlat és a színházteremben szóló korabeli zene segíti. A palota dicsőséges történetét múzeum mutatja be.
Ajánlat:
Moszkvai állami építészeti-művészeti és természeti-tájképi múzeum. Alekszej Mihajlovics cár palotája Kolomeszkojéban . Cím: Kolomenszkoje (Moszkva 115487) J. Andropov sugárút 39. (м. Коломенское, - 115487 Москва, проспект Ю.В.Андропова, 39).
