Mégis bekeményedhet - Tisztázatlan a brit–EU-viszony

Ez időszak alatt megállapodásra kellene jutni olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika és egyes halászati kérdések.

Ha ez nem sikerül, akkor életbe lép a „kemény Brexit”, vagyis az állampolgárok és az üzleti szereplők egy csapásra érezni fogják mindazt a változást, amitől eddig az átmeneti időszakban megkímélték őket. A legközvetlenebb és legsúlyosabb gazdasági következmény az lehet, hogy kölcsönösen vámot vetnek ki egymás termékeire. Abban az esetben ugyanis, ha nem születik kétoldalú kereskedelmi megállapodás, akkor az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelme a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódhat,

ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

A brit kiválás alkamából fényekkel világítják meg a brit külügyminisztérium londoni székházát 2020. január 31-én.

Fotó: Kirsty Wigglesworth

A nyáron már nem, de az ősszel, akár szeptemberben, még mindig lehetséges az egyezség – jelentette ki David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője a minap eredménytelenül zárult tárgyalási forduló végén. Szavaiból kiderült, hogy

továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek a legnehezebb tárgyalási kérdésekben,

az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében és a halászat szabályozásában.

„Mindig is egyértelművé tettük, hogy az e területeken megfogalmazott alapelveink nem egyszerűen tárgyalási pozíciók, hanem annak a realitásnak a kifejeződései, hogy az átmeneti időszak vége után teljesen független ország leszünk” – fogalmazott a brit kormány tárgyalásvezetője. Frost szerint London olyan egyezségre törekszik, amelynek központi eleme a szabadkereskedelmi megállapodás lenne, ahhoz a szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló feltételekkel, amelyet az EU Kanadával kötött, „vagyis olyan megállapodást szeretnénk, amilyenre már van példa”.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója ezzel szemben úgy értékelte a helyzetet: „Az Egyesült Királyság nem mutat hajlandóságot arra, hogy áttörje a tárgyalási holtpontot az egyenlő versenyfeltételekre és a halászatra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban, így valószínűtlen, hogy létrejön az új kereskedelmi megállapodás a felek között”. Hozzátette: mindaddig, amíg London álláspontja e két alapvető kérdésben nem változik,

fennáll a kockázata, hogy a tárgyalások kudarcba fulladnak, ami mindkét fél számára káros, és megállapodás nélküli kilépéshez vezet.

Barnier figyelmeztetett, hogy az idő sürget. Leszögezte, hogy az EU nem fog belemenni egy olyan egyezménybe, amely a halászati politikára negatív hatással lenne.

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az unió francia főtárgyalója megjegyezte: az a tény, hogy az átmeneti időszak végétől, jövő január elsejétől az Egyesült Királyság már nem vesz részt az uniós szakpolitikák megvalósításában,

„ma még nem ismert zavarokat és akadályokat fog teremteni az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint a határokon átnyúló mozgás és a csereprogramok esetében”.

Ezek az elkerülhetetlen akadályok további kockázatot jelenthetnek azon vállalkozások számára, amelyek a koronavírus-járvány kitörése miatt már így is nehézségekkel küzdenek.

Az Európai Bizottság közleményt adott ki, amelyben arra szólította fel a tagországokat és a vállalkozásokat, hogy szigorúbb és hosszadalmasabb vámkezelési eljárásokra készüljenek fel az áruk határátléptetése esetén az Egyesült Királyság és az EU között. Az állampolgárokat egyebek mellett arra figyelmeztette, hogy nehezebb lesz a szakmai képesítések elismertetése, valamint

utazásaik alkalmával szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak, függetlenül attól, hogy a jövőbeni kapcsolatrendszerről létrejön-e a megállapodás, vagy sem.

Az álláspontok tehát a legmélyebb ellentéteket tükröző kérdésekben teljesen megmerevedtek, miközben sok biztató fejlemény is történt az eddigi egyeztetéseken. Azt például London is elismeri, hogy az Európai Unió a korábbinál gyakorlatiasabb hozzáállást tanúsít az uniós bíróság jövőbeni szerepének ügyében.

Az üzleti körök igencsak aggódnak. A német iparszövetség (BDI) szervezésében nemrég készített felmérés szerint a tárgyalások végső kudarcától tart a brit piacokon érdekelt német cégek legnagyobb része, a szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó átfogó megállapodásra csak 26 százalékuk számít.

A BDI felmérése szerint a német vállalati szférában az a nézet uralkodik, hogy a Brexittel, illetve az átmeneti időszak végével új korszak kezdődik az EU életében, amelyben

erősíteni kell a közösségben megmaradó országok együttműködését.

A „poszt-Brexit” korszakban – a brit távozás utáni időszakban – a többség, konkrétan 57 százalék szerint, ki kell teljesíteni az uniós belső piacot. Ugyancsak jelentős, 43 százalékos annak a törekvésnek a támogatottsága, hogy egyes szakpolitikai területeken, köztük a külpolitikában és a migrációs politikában kell elmélyíteni az integrációt.

Azt a véleményt, hogy a Brexit utáni világban a legnagyobb veszély az EU szétesése, a német ipari vállalkozások 45 százalékától hallani a BDI kutatási jelentése szerint. A Brexit azonban esély is: 54 százalék szerint megerősítheti Németország helyzetét a nemzetközi pénzügyi szektorban, és 44 százalék szerint ösztönözheti a működő tőke beáramlását.