Megalakult az új lengyel kormány
Az október 9- i választások után a várakozásoknak megfelelően koalíciós kormány alakult Varsóban. Tusk miniszterelnök expozéját elsősorban a gazdasági kérdéseknek szentelte, de szólt a társadalmat feszítő egyéb problémákról is
A kormány összetételét már a szejm ülését megelőző este lehetett tudni – nem is maradtak el a kommentárok. Nem okozott meglepetést, hogy a miniszterelnök helyettese és egyben gazdasági miniszter ismét a koalíciós partner lengyel parasztpárt (PSL) vezetője, Waldemar Pawlak lett, az sem, hogy a PSL megtartotta az előző kormányban betöltött tárcákat. Az, hogy a második Tusk-kormány a rendszerváltás óta a legfiatalabb, már kétségeket ébresztett az elemzők között. A munkaügyet egy alig 30 éves fiatalember kapta meg – a szakemberek szerint pedig ez a tárca a következő évek egyik kulcspozíciója lehet. A legnagyobb vihart talán az igazságügyi miniszter személye váltotta ki, ugyanis erre a posztra Tusk nem jogászt, hanem egy filozófust nevezett, s ez nemcsak az ellenzék, hanem a jogászok rosszallását is kiváltotta. Emellett csak csipkelődésnek tűnik a sportminisztériumot vezető hölgy személyét ért kritikák (a miniszter-asszony közgazda), mondván, hogy ugyan nagyon csinos és ugyan kék-öves karatés, de ez nem elegendő minisztériumának vezetéséhez.
A személyi kérdések körüli viták azonban rövid életűnek bizonyultak, akkora várakozással tekintettek a kormányfő péntek déli expozéja elé. Előtte kiszivárogtatták, hogy kegyetlenül kemény megszorításokat jelent be majd ebben Tusk, s emiatt szinte mindenkit a televízió képernyője elé szegezett az alig egyórás beszéd.
Donald Tusk expozéját csaknem teljes terjedelemben a gazdasági kérdéseknek szentelte, beszéde tele volt a megígért konkrétumokkal. Kormánya legfontosabb feladatának az elkövetkező négy évben a mélyreható reformok bevezetését jelentette, hogy továbbra is megóvja Lengyelországot az Európát és a világot sújtó gazdasági krízis hullámaitól. Nem a saját maga és vezetése érdemének tulajdonította a tényt, hogy Lengyelország a többi európai államtól eltérően alig érintetten tudta átvészelni a 2008-as válságot, ez kizárólag az önfeláldozó és tudatos, dolgozó és áldozatkész lengyeleknek köszönhető – mondotta beszédében a miniszterelnök.
A reformok között az egyik legjelentősebb a nyugdíjrendszert érinti. Lengyelországban fokozatosan felemelik a nyugdíjba vonulás korhatárát 67 évre, ezt az állapotot a férfiak 2020-ban, a nők csak 2040-ben érik majd el. Ennek fejében ugyanakkor jelentősen megemelik a nyugdíjakat: egy most 48 évesnek idős korára 20, egy 39 évesnek 80 százalékkal lesz több az öregségi ellátása. Az egyenruhások korai nyugdíjba vonulását sem visszamenőleges hatállyal akarják megakadályozni. Aki 2012 előtt lépett be valamely egyenruhás szervezetbe, nem érintik a változások, csak azokat, akik 2012 után döntenek ezen életpályák mellett.
Nagy változások lesznek a mezőgazdaságban is, ez elsősorban a számlázás és adózás bevezetését jelenti majd (a nagyobb birtokok és gazdaságok tulajdonosainál), de ezeket a lépéseket is fokozatosan, az európai uniós jogszabályokkal teljes harmóniában kívánják
megtenni.
A legnagyobb várakozás az adókedvezményeket érintő változások bejelentését előzte meg, itt mindenki arra számított, hogy ugyancsak megkurtítják a kedvezményeket. Ebből annyi lett igaz, hogy az egy gyermekes, jól kereső családok adókedvezményét vették el – ám a harmadik és minden következő gyermek után azt 50 százalékkal megemelték.
A szakértők szerint Lengyelországban az egészségügy a leginkább reformra szoruló terület, erről azonban a kormányfő egy szót sem ejtett. Az elemzők ugyanakkor megjegyzik: ebben a beszédben eltűnt a kedves, megértő miniszterelnök képe, helyét egy realista, határozott államférfi vette át.
A parlamenti pártok éjszakáig vitáztak az expozéról, s 132 kérdést tettek fel ennek kapcsán a kormányfőnek. A vita közel sem volt olyan sima, mint a beszéd, olyannyira, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) meg is sértődött Tusk egyik válaszán. A miniszterelnök ugyanis azzal vádolta a Jaroslaw Kaczynski által vezetett pártot, hogy fontos szerepük volt a november 11-i állami ünnep során kirobbant utcai harcokban, azokat nem csupán az anarchisták kezdeményezték, de azok a huligánok, ál-focidrukkerek, akiket a PiS tüzelt fel. Erre a kijelentésére a párt frakciója kivonult az ülésteremből és csak a bizalmi szavazásra tért vissza, hogy ellenszavazatát leadhassa.
A szavazás már szombatra húzódott át, Tusk 10 szavazattal többet kapott a minősített többségnél is, a 447 jelen levő képviselőből 234 igennel szavazott új kormányára.
