Még húszmillió euró kellene Magyarországnak
James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatója azt mondja: a pénzügyi piacok jól reagáltak azokra a gazdasági intézkedésekre, amelyeket a magyar kormány tett a pénzügyi világválság hatásainak csillapítására. Arról is beszél: indokolt volt a rendkívüli IMF-hitelsegítség Magyarországnak. Ezért nem is hezitáltak, amikor erről döntöttek Washingtonban. Úgy látja, az idén még növekszik ugyan a magyar gazdaság, a jövő év azonban negatív GDP-eredménnyel zárulhat, és fordulat csak 2010-ben várható. HERSKOVITS ESZTER interjúja.
Kezdjük azzal: számítottak-e arra, hogy Magyarországot különösen érzékenyen fogja érinteni a pénzügyi világválság?
Sajnos ez várható volt. Magyarország már a válság előtt is súlyos pénzügyi egyensúlyi problémákkal küzdött. Ha csak az Európai Unió új tagországait nézzük: önöknél a legmagasabb a külső adósság, amely 2007 év végére elérte a GDP 97 százalékát. Jelentős a mérleghiány is. S bár 2006-ban a kormány elindította a konvergenciaprogramot a költségvetési hiány lefaragására, az előzmények miatt előre lehetett sejteni, hogy gazdaságuk automatikusan érzékenyebben reagálhat a pénzügyi környezet bármilyen negatív változásaira.
Magyarország az elsők között fordult önökhöz segítségért. A nemzetközi médiából tudható: az IMF sem késett sokáig a hitelkeret jóváhagyásával, noha mások is kértek pénzügyi mentőövet a valutaalaptól. Milyen szempontokat mérlegeltek, amikor a magyar hitel odaítélése mellett döntöttek?
Fontos volt, hogy a magyar kormány gyorsan és meggyőző intézkedéscsomaggal reagált a krízis okozta pénzügyi feszültségekre. Másrészt nem is nagyon volt időnk hezitálni: Magyarország sürgős pénzügyi segítségre szorult. A valutaalap végrehajtó tanácsa 12,5 milliárd eurós hitelkeretet hagyott jóvá, amelyet november 6-án, a megállapodás után egy héttel már Magyarország rendelkezésére is bocsátottunk. A hitelkeret a magyar IMF-kvótának több mint tízszerese, de biztosak vagyunk abban: indokolt volt a rendkívüli segítség. A kialakult helyzetben elsődleges feladat az ország gazdasági stabilitásának megerősítése, illetve hosszú távú növekedési potenciáljának a javítása. Ez csak így volt lehetséges.
Csakhogy a valutaalap jelentése szerint Magyarország még a mostani IMF-hitelnél is nagyobb pénzügyi segítségre szorul.
Ez igaz. Számításaink szerint Magyarországnak 2009 végéig mintegy húszmilliárd euró teljes külső finanszírozásra lesz szüksége.
Honnan jöhet a többi pénz?
A Nemzetközi Valutaalap szorosan együttműködik az Európai Unióval és a Világbankkal. Az IMF hitelkerete mellett az előbbi további 6,5 milliárd, utóbbi egymilliárd eurót biztosít Magyarország számára.
Több gazdasági szakember is egybehangzóan azt mondta: a Nemzetközi Valutaalap viszonylag kevés feltételhez kötötte a hitelkeretet.
A magyar szervek átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, illetve a pénzügyi válság hatásainak csillapítására. A Nemzetközi Valutaalap ezt „befogadta”, azzal a kikötéssel, hogy ezeket végre is kell hajtani. A program főbb pontjai közül a legfontosabbak: a költségvetés pénzügyi helyzetének javítása, az infláció leszorítása, a nemzetközi tartalékok biztosítása. Ezenkívül a kormánynak a jelenlegi romló pénzügyi helyzetben is garanciát kell nyújtania a bankok biztonságára. „Kívánságlistánkon” szerepelt még a magyar valuta iránti bizalom fenntartása is. Az IMF folyamatosan figyeli e feltételek megvalósulását. Biztató jel, hogy a pénzügyi piacok jól reagáltak a magyar gazdasági program bejelentésére és az IMF hitelkeretére is. Csakhogy ez sem mentheti meg Magyarországot attól, hogy a 2009-es évet negatív GDP-vel zárja. Optimális esetben a tendencia 2010-ben fordulhat meg, de akkor is csupán 0,6 százalék körüli gazdasági növekedés várható. Úgy vélem, 2011 lesz az első év, amikor a GDP növekedése elérheti a három százalékot.
Nyilván a közembert leginkább az érdekli, milyen hatásai lehetnek a nemzetközi válságnak a hétköznapjaira.
Bármilyen pénzügyi krízisnek mindig súlyos következményei vannak a mindennapi életünkre. Gondoljon csak bele: ha a bankok jóval szigorúbb feltételekhez kötik a hitelfelvételt – márpedig ez egyenes következménye a jelenlegi helyzetnek –, a háztartások kénytelenek visszafogni költekezésüket. Hitel híján a nehezebben gyarapodó vállalkozások szükségszerűen dolgozókat bocsátanak el. Akár ugrásszerűen is emelkedhet a munkanélküliségi ráta. És ez a folyamat sajnos már elkezdődött.
A mostani helyzetből kiindulva mégis mikortól lehet fizetőeszköz az euró Magyarországon?
Nem jósolnék. Minden azon múlik, hogy a kormány jelenlegi gazdasági programja miként valósul meg. Vagyis sikerül-e, amit tervbe vettek: Magyarország pénzügyi helyzetének javulása, az infláció csökkenése, az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése.
Számos európai példa mutatja: a pénzügyi-gazdasági válságból kivezető úton előny a belső politikai és gazdasági ellentétek átmeneti feloldása, a nemzeti összefogás. Gyurcsány Ferenc kormányfő is a közös megoldáskeresés jegyében hívta össze a nemzeti, majd a gazdasági csúcsot. Mit gondol: ilyen helyzetben szükségszerűen újrafogalmazódhat egy ország politikai és gazdasági elitjének a felelőssége?
A gazdasági program sikere kizárólag annak gyakorlati megvalósításán múlik. Kivitelezésének konkrét módjáról nem tisztem nyilatkozni. De a nemzeti összefogás mindenképp segíthet az intézkedések végrehajtásában.
