Másfelé is mehet az orosz cső...

A magyarul közismerten választékosan fogalmazó diplomata olyan kérdéseket érintett bevezetőjében, mint például a legutóbbi moszkvai orosz-amerikai csúcstalálkozó, a kaukázusi konfliktus első évfordulója, a világgazdasági válság általános, illetve országára gyakorolt hatásának minimalizálása. Beszélt az európai biztonság kérdéseiről és az energetikai együttműködésről is. Az utóbbi témakörön belül kiemelten foglalkozva a magyar-orosz kapcsolatok ide vonatkoztatható fejezetével.

Szavolszkij úgy értékelte a helyzetet, hogy a budapesti kormány(fő)cserét követően nincs elvi jelentőségű változás kapcsolatainkban, a márciusi moszkvai kormányközi konzultáción rögzített elvek mentén folyik az együttműködés, még ha a kereskedelmi fogalmunk az első félévben jelentősen csökkent is. Ez a világgazdasági válság ismeretében nem meglepetés, és remény van arra, hogy az üzleti szféra kormányszintű támogatásával, buzdításával a folyamat belátható időn belül megfordítható - vélekedett.

Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy komolyabb magyarországi kormányváltás esetére már nehezebb prognosztizálnia, de ha például a kölcsönös előnyök keresése helyett a Fidesz egyoldalúan kinyilatkoztatott feltételekre kívánja építeni a kapcsolatok további alakítását, nos, "akkor ez nem fog működni".

Ezzel összefüggésben részletekbe menően foglakozott a Déli Áramlat gázvezeték építésének tervével, amelyet a jelenlegi ellenzéki párt le kíván állítani. Ez európai projekt - szögezte le, rámutatva, hogy a cső két vége Oroszország és Olaszország, tőlük indult ki az elképzelés. A cél, hogy Ukrajna ne élvezzen monopolhelyzetet a gáz tranzitforgalmának szabályozásában.

Hasonló megfontolások vezettek egyébként az Északi Áramlat elfogadásához, amely a Balti tenger mélyén továbbítja majd a földgázt Németországba és tovább, Nyugatra. (Itt a lengyel tranzitakadályoztatás kiküszöbölését is számításba vették - a tudósító megjegyzése).

A nagykövet nem erősítette meg, de érdemben nem is cáfolta, hogy a magyar (és bolgár) kimaradás esetén a Déli Áramlat megvalósításához egy román-szerb-horvát-szlovén csővezeték megépítése is szóba jöhet. "Nincs gazdasági érv a kiszállás mellett" - hangoztatta Szavolszkij nagykövet, aki az erre vonatkozó célzások mögött egyfajta oroszfóbia felbukkanását véleményezi.

Hasonló emocionális hátteret érzékeltetett a másik kényes magyar-orosz kérdéscsoport, a MOL és a Szurgutnyeftyegaz konfliktusában. Ezt azért is furcsállja, mert miután az OMV-től a részvények 21 százalékát megvásárolta, gyakorlatilag a "Szurgut" vált az olajtársaság legnagyobb részvényesévé. Bár Magyarországon az új tulajdonost még mindig nem jegyezték be ("ami diszkrimináció"), az orosz cég nem kíván megválni szerzeményétől, a megoldást a párbeszéd jelentheti a menedzsmentek között.

A Malév eladásával kapcsolatban megjegyezte, hogy arra az egyetlen érdemi ajánlatot az oroszok tették, ám azóta Abramovicsék tönkrementek, de az orosz fél ezt a helyzetet a Vnyesekonombank bevonásával - és százmillió euró befektetésével - áthidalta. Jelenleg a nagy orosz légitársaság, az Aeroflot tanácsadóként vesz részt a Malév talpra állításában, s ha tevékenységét siker koronázza - amiben a nagykövet bízik -, akkor három év múlva a Malév nyereséges lehet.

Igor Szavolszkij pozitív példaként említette a Paksi Atomerőmű felújításában és bővítésében rejlő lehetőségeket, hozzátéve, hogy a kiváló tapasztalatokkal rendelkező orosz cégek nagyon érdekeltek a magyar megbízások elnyerésében. A paksi Európa egyik legbiztonságosabb atomerőműve, amelynek üzemanyag-ellátását 2032-ig orosz fűtőelemekkel biztosítják.

A nagykövet ugyancsak együttműködésünk napfényes oldalai között utalt kulturális kapcsolataink töretlen fejlődésére.