Martonyi a magyarok nevében kiáll az EU mellett

A külügyminiszter szerint a kétharmad több mint egyértelmű alapot adott a politikai és gazdasági átalakításra, ám mint írta, a bírálók számára mindig nehéz volt konkrét példákkal igazolni, hogy a hatalom megsértette volna a jogállamiságot és az alapvető jogokat, bár ilyen mennyiségű jogalkotás során becsúszhatnak hibák.
Szerinte ezt támasztja alá, hogy az Európa Tanács nemrégiben elutasította a megfigyelési eljárás megindítását.

Ugyanakkor az Európai Parlament által jóváhagyott Tavares-jelentésről úgy gondolja, hogy az jó néhány pontban ellentmond a valóságnak. Martonyi a szavazási eredményből azt olvasta ki, hogy az Európai Néppárt frakciója jóformán egyhangúlag elutasította a határozattervezetet, amelyet ily módon a beterjesztők a pártpolitikai erőviszonyok próbájának is szánhattak.

A konkrét kifogásokról szólva a miniszter azt állítja, hogy nálunk egyáltalán nem rossz a bánásmód az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben. Ma már szigorú büntetésekkel sújtják a gyűlöletbeszédet, vagyis teljesült a zsidóság ez irányú kívánsága, a romák beilleszkedésének segítése pedig a kormány fő céljai közé tartozik.

A gazdaságpolitika ugyan nem a hagyományos takarékosságra épít, de ennek oka, hogy az igen alacsony keresetek mellett a lakosságot már nem lehet tovább terhelni. Ebből következően azoknak kell nagyobb hozzájárulást vállalniuk, akik erre anyagilag képesek. De már jelentkeznek az eredmények: az unió megszüntette a túlzottdeficit-eljárást, az államadósság lassan csökken, kedvező a kereskedelmi és a fizetési mérleg, és ismét lehet növekedésről beszélni.

Martonyi szerint az unióval a vitákat, amelyekre van példa más tagállamok részéről is, jogi alapon kellene rendezni. A magyar fél mindaddig elfogadja az eljárások eredményeit, amíg azok mögött nem politikai vagy ideológiai megfontolások húzódnak meg. Úgy fogalmaz, hogy Magyarország nem az Európa-szkepszis, hanem egy új öntudat országa, de a magyarok számára nincs alternatívája az erős Európának.