Május 1. újabb integrációs mérföldkő
Ausztria (is) készül a május 1-i munkaerőpiac nyitásra: ezen a napon, hét évvel a nyolc új tagország felvétele után immár ezen országok polgárainak sem kötelező a munkavállalási engedély. Vagyis Ausztria munkaerőpiaca is megnyílik a magyar munkavállalók számára. E téren semmilyen korlátozástól nem kell tartani, ugyanúgy elég az osztrák munkavállalás bejelentése, mint a többi EU-tagállam polgárai esetében.
Félelmek mindkét oldalon vannak. Ausztriában a magyar munkavállalók tömeges beáramlását tartják egyesek (nem a szakemberek) veszélynek, a nagyobb kínálat miatt a bérek leszorítását – míg az érintett magyarokban az az aggodalom alakult ki, hogy szorultabb helyzetüket kihasználva az osztrák munkaadók előnytelen feltételekre kényszerítik.
A tömeges bevándorlás lehetőségét a szakemberek cáfolják, a többi, mindkét oldalon felvetődő aggodalmakat pedig az osztrák kormány nagyon tudatos rendelkezéssel teszi okafogyottá.
A 2011. március 31-én a z osztrák parlament alsóházában elfogadott, várhatóan a napokban a felsőház elé kerülő és jóváhagyása után május 1-én lép hatályba lépő „ Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz ”, azaz „bér- és szociális dömping elleni törvény” olyan szabályozás, amely mind a magyar, mind az osztrák munkavállalókat védi.
Az osztrák munkaerőpiacot, és leginkább az Ausztriában ágazati érdekegyeztetések során kialakult ágazati minimálbér- és szociális intézményrendszert oly módon, hogy lehetetlenné teszi az osztrák bérek lefelé mozdítását, miközben megakadályozza az alacsonyabb bérezést – és ezzel alacsonyabb színtű szociális ellátást a kelet-európai munkaerő részére. Ennek a törvénynek a lényege, hogy minden (EU-25 vagy osztrák) munkavállalóra minimum az ausztriaival azonos munkafeltételeknek és munkabéreknek kell vonatkoznia.
Alapvetően a munkavállalók két típusáról van szó: az Ausztriában bejegyzett és telephellyel rendelkező (Ausztriában adó- és járulékfizető) vállalkozásoknál foglalkoztatott egyéni munkavállalókról, valamint az ausztriai telephellyel nem rendelkező (Ausztriában adót és járulékokat nem fizető) vállalkozások által kiküldött munkavállalókról, ezeket a törvény azonos alapelvek szerint, de külön-külön kezeli.)
Azok az osztrák munkáltatók, akik magyar alkalmazott munkavállalójuknak az osztrák minimálbérnél kevesebbet fizetnek, komoly (több ezer, maximum 50 ezer eurós nagyságrendű) büntetésekre számíthatnak. Várható továbbá új ellenőrző szerv létrehozása a meglévők átszervezésével, és jogosítványaik kiterjesztésével.
Azonos jogállás
Az azonos jogállásból következik, hogy az Ausztriában dolgozó (adózó és járulékfizető) magyar munkavállalókra is ki fognak terjedni az osztrák kollektív szerződések, illetve az osztrák érdekvédelmi szervezetek által biztosított képviselet.
A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó magyar vállalkozások által kiküldött munkavállalók esetében mindenfajta eddigi előzetes engedélyezés megszűnik, azonban a munkavállalókat a kiküldetés előtt egy héttel be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnál (Osztrák Pénzügyminisztérium, egyben adóhivatal) a munkavállaló adatainak, kiküldetési idejének, a munkavégzés helyének valamint a kiküldetés idejére járó fizetésének (bruttó órabér, havi ellátmány) közlésével, amely egyben az esetleges ellenőrzés alapjául is szolgálhat.
Emellett a kiküldött munkavállalóknak természetesen rendelkezniük kell a magyar munkáltató által az EOP-nál igényelhető A1-es (korábban E101-es) kiküldetési igazolással. Továbbá előírják, hogy a kiküldött munkavállalók ausztriai munkavégzése alatt a munkavállalók bérezésére vonatkozó bizonylatokat német nyelven a helyszínen kell tartani és az ellenőrző szerv kérésére bemutatni, ill. egy napon belül rendelkezésére kell bocsátani.
A munkafeltételek és a bérezés be nem tartását szigorú pénzbüntetéssel sújtják, első esetben csak figyelmeztetnek és felhívják a vállalkozás figyelmét a kimutatott bérkülönbség kiegyenlítésére, vagy a munkafeltételek megteremtésére, második alkalommal már közigazgatási bírságot rónak ki, mely összege a munkavállalók számától, a szabálysértés súlyosságától, ill. további ismétlésétől függően 500 – 50 000 EUR összegig büntethető.
Az
