„Magyarországot szemmel kell tartani”

Látszólagos nyugalom, egyúttal pedig a készülő vihar előtti csend – a lap szerint sok újságíróra tipikusan ez a hangulat jellemző a magyar fővárosban. A hangulat nyomott, és csak kevesen szeretnék, hogy a sokat vitatott médiatörvénnyel vagy a törvény várható kihatásával kapcsolatos véleményüket idézzék, de még így is csak név nélkül egyeznek bele.

„Évtizedek óta legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint végzem a munkámat, és ezért nem csinálok magamnak fölösleges gondokat. De soha nem lehet tudni, hogy mi fog történni. Ezért már most gondolkodom alternatív lehetőségekről” – mondja a Wiener Zeitungnak Magyar Rádió egyik munkatársa.

Mindenesetre forrong a rémhírek boszorkánykonyhája. A nyomtatott sajtóban dolgozó két újságíró tudni véli, hogy a jobboldali konzervatív kormánypárt, a Fidesz a már jóval korábban üzletet kötött munkáltatójukkal, aminek következményeként ezeknek a médiumoknak semmiféle szankciótól nem kell tartaniuk, ha Orbán Viktor miniszterelnökről viszonylag rendszeresen elhelyeznek egy-egy arcképet a lap valamelyik kiemelt rovatában. Bizonyítékot természetesen nem tudnak felmutatni az újságírók.

Mi lesz, ha az EU másfelé tekint?

A lap szerint a média más munkatársának az okoz gondot, hogy július elsejét követően radikálisan megváltozhat a helyzet. „Most még ránk figyel az Európai Unió, de mi lesz júliustól? –kérdezi. Túlságosan nagy bizalmat azonban nem táplál Brüsszel iránt. Csak meg kell nézni, mi folyik Olaszországban. A külföld kritikáját sem tartja igazán helyénvalónak. „Mi haszna van abból a sajtószabadságunknak, ha mindenki felhördül, de senki sem ismeri a törvényt. És most folyton az kérdezi az ember magától, hogy hol is van a probléma. Olyan nagyon sok kifogása egyébként Brüsszelnek sincs”.

Ezzel az Európai Bizottság alelnökének, Neelie Kroes asszonynak a levelére utalt, amelyet a médiatörvény kapcsán küldött a magyar kormánynak. A levélben az Európai Bizottság három témával kapcsolatban kéri Budapest tisztázó állásfoglalását. Ezek a következők: a kiegyensúlyozott tudósítás valamennyi szolgáltatójának kötelezettsége, beleértve az audiovizuális blogokat is; az audiovizuális médiaszolgáltatások, az audiovizuális médiatartalmak külföldi szolgáltatóinak állítólagos korlátozása és a regisztrációs kötelezettség.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter válaszában rámutat, hogy a rádióadóknak és televíziókat 1996 óta törvény kötelezi a kiegyensúlyozott tudósításra, és ezt az Alkotmánybíróság is megerősítette. Különösen a televíziók esetében egyre fontosabb ez, és ezen túlmenően, széles körben egyre hatásosabb az on-demand-content (ford. megjegy.: lekérhető tartalom). Ezért van szükség egy kifejezett törvényi szabályozásra. Mindenesetre a médiatörvényt csak azokra a lekérhető tartalmakra alkalmaznák, amelyek szerkesztőségi döntés következményeként jönnek létre, valamint ezen kívül csak a tömegtájékoztatásra, és egyáltalában nem érvényesítenék a blogokra. Továbbá a kiegyensúlyozott tudósítás követelményének megsértésére való utalás csak jelzés az érintett nyilvánosság számára, hogy tudja: bizonyos információk lehetnek nem kiegyensúlyozottak is. A külföldi szolgáltatóknak lehetőségük van továbbá arra, hogy jogi utat vegyenek igénybe Magyarországon. Egyébként azon is gondolkodnak, hogy a bevezetésre kerülő pénzbüntetést miként lehetne a külföldi szolgáltatókra is kiterjeszteni. Befejezésül pedig a regisztrációval szembeni kifogás azért „tárgytalan”, mert a regisztráció csak egy formális eljárás az adattovábbításnál.

Vihar egy pohár vízben?

A lap szerint a médiatörvényről kezdetben igen heves vita ezzel egy pohár vízben lejátszódó viharrá csendesült le. Különösen az Európai Parlament szociáldemokratái számára keserű csalódás. Az elnökhelyettesük, az osztrák Hannes Swoboda szerint a „Bizottság által megfogalmazott kritika - de még inkább a magyar kormány válasza - azt a veszélyt rejti magában, hogy elmegy a nyugati problémafelvetés mellett”. A Bizottságnak szigorúan ki kellene tartania az általa megfogalmazott minimális változtatások mellett, és követelnie kellene a gyors megvalósítást, valamint folyamatosan szemmel kellene tartania a médiahatóság napi gyakorlatát – zárul a Wiener Zeitung cikke.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a