Magyarország: Orbán politikája megosztja a társadalmat
Orbán Viktor megújulást és Magyarország sorsának jó irányba fordulását ígérte. A gazdasági fellendülés elmaradt, és terjed az apátia. Ezzel egyidejűleg új tiltakozási formák bontakoznak ki – írja Gregor Mayer a Der Standardban.
Közel három éve, amióta a jobboldali populista Orbán Viktor kétharmados többséggel kormányoz, másképpen járnak az órák Magyarországon. A kormányfő programjának egy részét a teljes elitcsere teszi ki, még ha ez az intézmények működőképességének rovására is megy, amint azt az elmúlt napokban a hatóságok fejetlen kapkodása is mutatta a hóakadályok felszámolásakor.
A kormány befektető-ellenes gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság nem tud kitörni nyomorúságos helyzetéből, amelyet a szociálliberális elődök hagytak rá. Nagyon sokan elszegényedtek. Bezárt üzletek, eladásra meghirdetett házak, kijavítatlan kátyúk jellemzik a vidéki régiókat. A vidéki utakon februárban szakszervezeti tagok és baloldali aktivisták gyalogoltak az úgynevezett „éhségmenetekben” „kenyeret és munkát” követelve. Bükkábrányon (Borsod megye) az egyik büfé ajtaján egy asszony lépett ki, és odakiáltotta a gyaloglóknak, hogy „akkor talán dolgozzatok valamit”.
Magyarország kettészakadt ország. A kormány a külföldi multikat tette meg bűnbaknak. A Jobbik szélsőjobboldali tagjai és az Orbánhoz közel álló olyan gyűlöletkeltők, mint például Bayer Zsolt újságíró, lealacsonyítják a romákat.
Antiszemiták kitüntetése
Az elmúlt héten állami Táncsics-díjat kapott Szaniszló Ferenc, antiszemita összeesküvés-elméletek gyártója, akinek saját műsora van a kormánybarát Echo TV-n. Szintén kitüntetésben részesült Petrás János, a Jobbik házi zenekarának számító Kárpátia együttes legendás énekese, aki arany Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott.
Közvélemény-kutatók szerint Orbánnak 1,5 millió választóból álló szilárd támogatói csoportja van. A 2014-es választásokon ez elegendő egy újabb választási periódushoz. Főképpen abban az esetben, ha a kormány ajándékokat osztogat. Az év elejétől fogva a miniszterelnök tíz százalékkal csökkentette a háztartási energiák árait – mindezt a külföldiek kezében levő energiaszolgáltató cégek költségére. Ezek az intézkedések kétségtelenül népszerűek.
A fiatalok azonban egyre kevesebb perspektívát látnak. Az egyetemektől elvonják a pénzeszközöket. Mára már alkotmányba rögzítették, hogy a jövőben az egyetemet végzőket több évi magyarországi munkára lehet kötelezni. A budapesti pubokban és korcsmákban gyakran arról folyik a beszélgetés, hogy a barátok közül éppen kinek az ismerőse távozott el Magyarországról.
A tiltakozás új minősége
De akadnak olyanok is, akik nem esnek apátiába, illetve nem fordítanak hátat az országnak. A tendenciózusán megszorító médiatörvény elleni felháborodás következményeként 2011-ben létrejött ellenzéki tiltakozó mozgalom, a „Milla”, amely elsősorban az interneten szerveződik, tűntetései alkalmával újra és újra az emberek tízezreit viszi az utcára. Új minőséget hozott a főiskolások és középiskolások mozgalma, amely az „állami iga” és a kormány oktatásellenes intézkedései ellen lázadozik. Akcióik kisméretűek, spontánok és meglepőek.
Tavaly az egyik decemberi estén az oktatási államtitkárság épülete előtt tűntettek. Azt skandálták, hogy „mi vagyunk a jövő zálogai”. Az egyik közeli épület egyik lakásából három fiatal édesanya kísérte figyelemmel a tűntetést. Amikor a kisgyermekeiket az ablakba állították, akkor az utcán felzúgott a tömeg, hogy „ti vagytok a jövő”.
(Gregor Mayer, Der Standard, nyomtatásban 2013.03.18.)Fordította: dr. Gonda László
