Magyar menekültáradat Kanadában?

2009-ről 2010-re ötszörösére, 1350-re emelkedett a hazánkból érkező menedékjogot kérő kérvények száma (2007-ben még csak 24-en nyújtottak be kérvényt). A vancouveri téli olimpiára nézőként érkezett magyarok közül is négyen kértek menedékjogot az észak-amerikai országban (más országokból kettő japán és egy orosz).

A látogatói vízumkötelezettség 2008. márciusi megszűnése nem jelenti az automatikus belépést Kanadába. A korábban kiutasítottak, vagy büntetett előéletűek nem biztos, hogy beléphetnek az országba. Valamint a vízumkötelezettség eltörlése elkülönül a letelepedési engedélyektől, amiket nem is Magyarországon, hanem Bécsben intéznek.

A torontói CTV News hírtelevízió szerint Magyarország problémás országgá válik, mivel a kanadai menekültkérők közül immár a legtöbb magyar nemzetiségű (havonta több száz magyar állampolgár folyamodik menedékjogért Kanadában). A magyar menekültstátusért folyamodók 97 %-a meglepő módon később visszavonja kérelmét.

Visszaélnek Kanada nagylelkűségével

Ennek oka a kanadai volt állampolgársági és bevándorlásügyi miniszter, Jason Kenney szerint az, hogy a menedékkérők munkavállalási engedélyt, segélyt és más szociális juttatásokat kapnak a menekültkérelem visszavonása után is. Véleménye szerint nehezen elképzelhető az, hogy a magyar menekültstátusért folyamodók valóban „igazi menekültek” lennének, még akkor is, ha történetesen romák.

Kenney álláspontja szerint „Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus ország, ahol maradéktalanul érvényesülnek az emberi jogok. Jóllehet az ott élők kihívásokkal szembesülnek, nincs bizonyíték államilag folytatott üldöztetésre.”

A bevándorlásügyi miniszter megemlítette a vízummentesség visszavonását, mint végső megoldási eszközt a magyar menekültkérelmek nagymértékű növekedésével kapcsolatban. Erről a Toronto Star írt. Ennek ellenére szeretné, ha nem lenne újra szükség a vízumkötelezettség bevezetésére, valamint kilátásba helyezte a menekültügyi szabályozás megváltoztatását is: "Az egyik tanulság az, hogy ki kell igazítani a menekültügyi rendszerünket".

Kenney egyébként 2009. júniusában többek között azért járt nálunk, hogy egyeztessen a magyar menekültáradat visszafogásáról.

A magyar menekültek ügyében megszólalt Alykhan Velshi is, Jason Kenney miniszter helyettese is. Velshi kifejtette, hogy nem tervezik újból a vízumkényszer bevezetését, de "a vízummentességet élvező országok tisztában vannak azzal, hogy amennyiben nem tesznek eleget a vízummentesség előírásainak, úgy újra be lehet vezetni a kötelezettséget".

A CTV News megszólaltatta Richard Burland bevándorlási ügyekre szakosodott jogászt is, aki szerint bizarr az a szabályozás, miszerint ha egy menedékkérő kérelmét visszautasították, vagy saját maga vonja vissza azt, akkor is kaphat szociális juttatásokat. Véleménye szerint az ilyen menedékkérők visszaélnek Kanada nagylelkűségével.

Kurland kifejtette azon véleményét is, hogy szerinte a magyar menedékkérők nagy többsége roma és a jobb egészségügyi ellátás, oktatás, illetve más szociális szolgáltatások miatt adja be kérelmét. Álláspontja szerint, ha a romák valójában ilyen üldöztetésnek lennének kitéve, akkor sokkal könnyebben tudnának más európai országokban is menedékjogot kapni.

A vízumkötelezettség visszaállítása a Külügyminisztérium szerint egyelőre azért sem időszerű, mert egy magyar-kanadai szakértői csoport dolgozik a helyzet egy olyan megoldásán, amiben megmaradhat a vízummentesség.

Szűrés már Európában

A magyar külügyi tárca észak-amerikai kapcsolatokért felelős szakállamtitkára, Várkonyi László is tisztában van a helyzettel. Sőt, a magyar menedékkérők megnövekedett számával kapcsolatban még 2009-ben ő kezdeményezte az egyeztetést. Az egyeztetések során „közös erőfeszítéseket tesznek a helyzet kezelésére”, és egyetértenek abban, hogy „a menekültügyi rendszerrel visszaélők a felelősen utazók érdekeit veszélyeztetik", ahogy az ottawai magyar nagykövetség honlapján áll.

A menekültáradat valószínűsíthető oka az lehet, hogy Kanada látja el legnagyvonalúbban a menedékstátusért kérelmezőket. A kormányzat azonban gyanút fogott, hogy sokan csak a szociális juttatások miatt adják be, majd vonják vissza kérelmüket, ezért bevándorlási összekötő tisztek már az európai átszálló repülőtereken próbálják kiszűrni a jogtalanul státusért folyamodókat.

A tisztek esetleges diszkriminációját már próbálták bizonyítani Csehországban 2001-ben (tehát még az EU-csatlakozás előtt), amikor egy tiszt 6 cseh roma személyt fordított vissza a prágai repülőtéren azzal az indokkal, hogy feltehetően nem jogosultak menekültstátuszra.

Kanada másik megoldása a menekültáradat megoldására a menedékjogi eljárás lerövidítése. Ez még nem valósult meg és az eljárás két lépcsőssé válását jelentené. Az első lépcső során gyorsított eljárás szerint eleve kizárnák azokat, akiket esélytelennek tartanak a státus elérésére (pl. a származási országuk szerint). Magyarország EU-s országként ebbe a kategóriába esik.

Egyébként az ilyen kétlépcsős szűrés már általános az EU-ban: Svédország pl. hivatalból utasítja el a Magyarországról érkező menedékkérelmeket (annak ellenére, hogy meglehetősen befogadó országnak számít). A belga kivétel sem igazán releváns, ahol EU-s állampolgárok esetén is végigjárják a menekültügyi eljárást, mert Belgiumban is nagyon nehéz menekültstátuszt kapni.

A tervezett menekültügyi jogszabály-változtatással azonban nem ért egyet mindenki Kanadában. A Canadian Council for Refugees aggodalmát fejezte ki a jogszabálytervezettel kapcsolatban, és ez ügyben nyílt levéllel fordult Stephen Harper kanadai kormányfőhöz. Álláspontjuk szerint, ha bevezetik az új jogszabályokat, akkor Kanada a saját maga által vállalt emberi jogi kötelezettségeket szegi meg, ezért kérik a kormányt a jogszabályterv megváltoztatására.

Magyar romakivándorlás a sorozatgyilkosságok után

A magyarországi romák kivándorlása a 2009-ben történt romákkal szembeni sorozatgyilkosságok után erősödött föl. A menedékkérő romák arra hivatkoztak, hogy a romagyilkosságok által már nem csak diszkriminálva, hanem terrorizálva is vannak saját országukban, ezért menedékre jogosultak. A menedékstátusért folyamodók levélben kérték Kolompár Orbánt, hogy igazolja diszkriminálásukat és azt, hogy ellenük terrorcselekményeket követnek el, azonban ezt ő visszautasította.

Kolompár igazolására azért lett volna szükség, mert ez egy feltétele lett volna annak, hogy a romák valóban menekültek lehessenek Kanadában. Kevesen tudják, de menekültstátust az elmúlt 2 évben senki sem kapott Magyarországról. Ennek feltétele az, hogy valaki ne általában a környezete által legyen diszkriminált, hanem kifejezetten személyesen fenyegetettnek kell lennie. Ehhez kellett volna Kolompár igazolása.

Azonban még a romagyilkosságokat sem fogadja el a kanadai kormány személyes fenyegetettségnek, így a romáknak továbbra sincsen esélyük a menekültstátusz elérésére. Ennek ellenére, ha legálisan szeretnének munkát vállalni az országban, akkor jó esélyekre számíthatnak. Egyébként a Magyarországról származó menedékkérelmek száma nem csökkent a sorozatgyilkosok elfogása után.

Berta Krisztina, a Külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője szerint a 2008. márciusi vízummentesség bevezetése után folyamatosan növekedett a menedékkérők száma, és ez szerinte egyfajta szervezettségre, valakinek az anyagi érdekére utal (erre utalt Király Tamás, a kanadai magyar nagykövetség első beosztottja is a nagykövet távollétében, illetve Velshi is).

Általában havi 180-200 fő nyújt be kérelmet, akik közül biztosan csak a Kolompárnak levelet írtak romák.

Volt már a magyarhoz hasonló helyzetre példa a csehországi és mexikói menekültkérelmezőkkel kapcsolatban. Akkor egy ideig Kanada tolerálta a menekültstátust kérők nagy számát, majd 2009. nyarán visszaállította a két országgal szembeni vízumkötelezettséget.

Kérdés, hogy Kanada türelme meddig tart ki a magyar menekültkérelmek növekvő számával kapcsolatban, és mikor lesz esedékes a vízumkötelezettség visszaállítása, mint ahogy az már Csehországgal és Mexikóval szemben megtörtént.