Ma kitörhet az orosz-ukrán háború

Az orosz hadsereg és a politika kész a háborúra: míg az előbbiről ez már hetek óta elmondható, addig az utóbbi csak most kezd felzárkózni. Február 15-én, kedden a moszkvai parlament elfogadott egy javaslatot, amely arra kéri Putyin elnököt, hogy ismerje el a kelet-ukrajnai, Oroszország által támogatott szakadárok területeit, mint donyecki és luganszki népköztársaságot. Ezzel lényegében egyidőben az elnök Olaf Scholz, német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Donbászban (a szakadár területeken – a szerk.) népirtás zajlik.

Az orosz vezetés számára tehát elégséges casus beli lehet, ha egyoldalúan elismerik a szakadár államokat, amelyeket többségben oroszok laknak, valamint genocídiumot vizionálnak a területre, ami azonnali beavatkozást igényel.

Az amerikai hírszerzés két időpontot jelölt meg az orosz invázió kezdetére: Washingtonban a mai napot tartják a legvalószínűbben, de elképzelhető, hogy Putyin – részben kínai kérésre – kivár az olimpia végéig.

Amennyiben az orosz csapatok átlépik az ukrán határt – még ha csak korlátozott hadműveleti célok megvalósítása érdekében is teszik – a II. Világháború óta a legnagyobb szárazföldi hadmozdult venné kezdetét Európában.

(Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül. MTI/AP)