Lesz gáz, lesz Paks, lesz Szputnyik

Orbán és Putyin négy főbb témát érintett a megbeszélésen, ezek az Oroszországból jövő földgázszállítások, a koronavírus-vakcinák szállítása, az orosz–ukrán konfliktus és a Paks II. atomerőmű-blokk voltak.

Gáz nélkül gáz van

A földgázszállításokkal kapcsolatban a magyar kormányfő évi egymilliárd köbméteres volumennövelést szeretne elérni, hogy megerősítse az ország gáztartalékát. Erre azért is lehet szükség, mert az utóbbi évben globális szintű energiaválság van kialakulóban, ami ellen egyelőre ez tűnik a leghatékonyabb válasznak.

„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”

– jelentette ki Orbán a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. A magyar kormány még tavaly lekötött tíz évre előre mintegy 4,5 milliárd köbméter gázt, ennek a volumennek a növeléséről sikerült most előzetesen tárgyalni. A végleges megállapodást ezzel kapcsolatban áprilisban köthetik meg, de Putyin már előre közölte, hogy ő nem látja akadályát a gázszállítás növelésének.

A most tárgyalt megállapodással „véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását” – fogalmazott Orbán Viktor, miután kifejtette: Nyugat-Európában a gáz és az áram ára két-háromszorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára, de ez alól Magyarország szerinte kivétel, mégpedig a rezsicsökkentés miatt.

Szputnyikot gyártanánk

Az orosz gyártmányú, és Magyarországon is használt Szputnyik-vakcinákról Orbán az új együttműködési lehetőségek között beszélt. A kormányfő szerint „a nehéz idők ellenére a tavalyi volt a legsikeresebb év a kétoldalú együttműködésében”, utalva egyrészt az energiaellátás és a koronavírus-járvány kihívásaira. Az orosz vakcinákat a tervek szerint egy még idén megépülő magyarországi vakcinagyárban is gyárthatják majd, ám ennek a technikai részletei egyelőre még kidolgozás alatt állnak. Az új „Szputnyik Light” vakcinák beszerzéséről is szó esett a megbeszélésen.

Békemisszió

Az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy látogatása egyben „békemisszió” is. Az Európai Unió külpolitikájáról szólva a miniszterelnök azt mondta, „készen állunk egy észszerű megállapodásra”, hiszen az EU egyik vezetője sem akar háborút Ukrajnában.

Mint ismeretes, Moszkva jelenleg körülbelül százezer katonát állomásoztat az ukrán határ közelében, és a két ország közötti feszültség tavaly november óta egyre csak nő. A nyugati szövetségi rendszerek Oroszországot agresszióval vádolják, Oroszország viszont tagadja, hogy bármilyen katonai műveletre készülne, ezzel szemben Ukrajnát és a NATO-t gyakran provokációval vádolja.

Az utóbbi időben Vlagyimir Putyin feltűnően kerülte a közvetlen megnyilvánulást az ukrajnai krízissel kapcsolatban, ám kedden, hatheti hallgatás után komolyabb váddal jelentkezett. Szerinte ugyanis a Nyugat háborús helyzetet akar teremteni Ukrajnában, és az orosz követeléseket „szándékosan figyelmen kívül hagyja”.

„Képzeljük csak el, hogy Ukrajna NATO-tagország, és katonai hadműveleteket indít [a Krím visszaszerzésére]. Ebben az esetben háborúzzunk a NATO-val? Erre gondolt esetleg bárki? Nyilvánvalóan nem” – fogalmazott az orosz elnök.

A paksi atomerőmű orosz hitelből és orosz szakemberekkel készülő II-es blokkjával kapcsolatban a magyar kormányfő leszögezte, hogy az együttműködés „ragyogóan halad”.

A két vezető egyébként feltűnően intenzív kapcsolatot ápol, 13 év alatt 12 alkalommal tárgyaltak személyesen, és Orbán Viktor bizakodó azzal kapcsolatban, hogy még sokáig tart ez az együttműködés. „Szeretnék nyerni, jó reményeim vannak arra, hogy hosszú évekig működhetünk együtt” – jelentette ki magabiztosan a sajtótájékoztatón, utalva a közelgő áprilisi választásokra.

(Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)