Lemondott a szlovén miniszterelnök, mert a kormánya közpénzből finanszírozott egy népszavazási kampányt
Szerda este lemondott Miro Cerar szlovén kormányfő, miután a országa legfelsőbb bírósága megsemmisítette a Cerar-kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egy 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét. A testület azért döntött az eredmény megsemmisítése mellett, mert a kampányt a Cerar-kormány közpénzből finanszírozta - közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Cerar a kormány rendkívüli ülésén jelentette be lemondását. „Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a második vágány megépítését újabb támadás érte, és ebben a folyamatban én nem akarok részt venni” - mondta, majd hozzáfűzte, van, aki meg akarja állítani Szlovénia fejlődését. Szerinte Szlovénia sokkal jobb állapotban van, mint 2014-ben volt, amikor átvette a hatalmat. „Most visszaadom az önök kezébe az irányítást” - búcsúzott. Hivatalosan csütörtökön nyújtja be lemondását Borut Pahor szlovén államfőnek.
Miro CerarA szlovén parlament 2017. május 8-án fogadta el, hogy hatályba lépjen a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építéséről, igazgatásáról és gazdálkodásáról szóló törvény. Erről tartottak később civil kezdeményezésre népszavazást. Az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett a referendum, annak ellenére, hogy a többség támogatta a projektet. A legfelsőbb bíróság szerint ugyanakkor a kormány csak a pozitív hatásait ismertette a projektnek, és ezt 130 ezer euró állami pénzből finanszírozta, ami megengedhetetlen, mert így hátrányos helyzetbe hozta azokat, aki ellenezték a beruházást. Ezért megsemmisítette a népszavazás eredményét és új referendumot rendelt el. Elemzők szerint ezzel kétségessé vált a projekt kivitelezése.
A népszavazást az Adófizetők nem adják fel nevű civil szervezet és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte tavaly, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak. Az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett a referendum. A civil szervezet először az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, majd a legfelsőbb bíróság hozott végleges döntést az ügyben.
Cerar korábban úgy nyilatkozott: a projekt növelné az állami tulajdonban lévő koperi kikötő versenyképességét, adriai-tengeri (Rijeka, Trieszt) és európai viszonylatban egyaránt. Szlovénia számára stratégiai fontosságú beruházásról van szó, amely a gazdaságra sokoldalú és erősítő hatást gyakorolna - tette hozzá.
Pahor csütörtökön hivatalában fogadta Cerart, majd a találkozó után közleményt adott ki, amelyben előrehozott választások mellett foglalt állást. A szövegből kitűnt, hogy Pahor nem javasol új miniszterelnök-jelöltet a nemzetgyűlésnek, hanem előrehozott választásokat ír ki május második felére. A korábbi megállapodás szerint a parlamenti választásokat június 10-én tartották volna. Cerar ügyvivő kormányfőként mindaddig a helyén marad, míg meg nem alakul az új kormány.
A nemzetgyűlésnek legfeljebb hét napon belül meg kell vizsgálnia a kormányfő lemondását, és hivatalosan meg kell állapítania, hogy a tisztséget senki nem tölti be. Az államfőnek ezt követően 30 napja van arra, hogy új kormányfő-jelöltet javasoljon a nemzetgyűlésnek. Mivel Szlovéniában három hónapon belül úgyis parlamenti választásokat írnak volna ki, a jelölés forgatókönyve nem valószínű. A következő lépés, hogy a parlament feloszlatja saját magát és kiírják a választásokat. A kérdés a történtek nyomán az, hogy rendes vagy előrehozott parlamenti választásokra kerül-e sor.
