Lefolyt az EU-s vizsgálat: biztonságosnak minősítették az AstraZeneca oltását

Biztonságosnak  minősítette az Európai Gyógyszerügynökség az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus elleni vakcináját, de további vizsgálatokat tart szükségesnek – közölte az Európai Unió gyógyszer-felügyeleti hatósága csütörtökön.

Mint arról a 168.hu is beszámolt, több ország is felfüggesztette az elmúlt hetekben az AstraZeneca vakcinájának használatát, mert az oltás beadása után néhány esetben vérsűrűsödési zavarra panaszkodtak a páciensek, sőt haláleset is történt. 

Noha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábban már jelezte, hogy nincs bizonyíték a gyógyszer és a trombózisok, embóliák közötti összefüggésre, mégis szeretettek volna mindenkit megnyugtatni, ezért felülvizsgálatot rendeltek el – írta a New York Times. Azokban az országokban azonban, amelyekben leállították az AsztaZeneca vakcinájának a használatát, már most látható, hogy jelentős csúszás lesz az oltási tervben, és sokkal később érhető el a nyájimmunitás. 

„Rutinszerű, hogy az országok jelzik az esetleges mellékhatásokat, különös eseteket az oltás után” – jelezte az egészségügyi világszervezet szerdán. „Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az események szorosan összekapcsolhatók az oltással, de mindenképpen szükséges ezek kivizsgálása.” – írták. 

A nyugati döntéshozók által elfogadott összes vakcina hatásosnak bizonyult eddig a koronavírus ellen. Noha az AstraZeneca az EU által megrendelt százmillió adag vakcina mindössze húsz százalékát teszi ki, mégis fontos szerepe van a védekezésben. Ráadásul mivel Európa számos országában ismét nő a fertőzöttek száma, a késlekedés „költsége” emberéletekben mérhető. Januárban mindössze egy hét leforgása alatt – a harmadik hullám csúcspontján – csaknem 40 ezer ember halt meg. 

A drámai adatokat bizonyítja az is, hogy ezen a héten többen kerültek lélegeztetőgépre a lengyelországi kórházakban, mint a pandémia egésze alatt bármikor, ezért szombattól újabb korlátozásokat vezetnek be. Olaszország is újabb lezárásokkal próbálkozik, Prágától Madridig egyre nagyobb az aggodalom az új, fertőzőbb vírusváltozatok terjedése miatt. Párizsban pedig az állami kórházak vezetője elmondta, hogy a helyzet egyre kritikusabb, azért küzdenek, hogy elegendő ágyat tudjanak biztosítani az intenzív osztályokon. 

A legtöbb országban azt remélték, hogy ekkorra már a védőoltások lehetővé teszik a kormányok számára, hogy elkerüljék a gyakran drákói korlátozások újbóli bevezetését, amelyek az elmúlt évben Európa-szerte az élet részét képezték. Az AstraZeneca oltásának felfüggesztése azonban megmutatta, hogy egy viszonylag kisebb méretű – a vakcinaszállítmány 20 százalékát érintő – fennakadásnak is globális következményei lehetnek. 

Mindeközben az USA minden felnőtt lakosának biztosított már elég oltóanyagot, sőt 30 millió AstraZenecát is lefoglaltak, csak az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyére vár, hogy sürgősségi alkalmazásra bocsáthassák. Nagy-Britannia is jól áll az oltásokkal, ott már minden 50 évnél idősebb embert beoltottak, noha ehhez az AstraZeneca oltási tervének megváltoztatásához is szükség volt: ott is – akárcsak nálunk – kitolták a lehetséges maximumra, 12 hétre a két dózis közötti időtartamot. A New York Times kiemeli azonban, hogy bár Nagy Britanniában mintegy 25 millió ember már megkapta az első adag oltást, a második dózis terhe máris nyomja a vállukat, a gyártó ugyanis előrebocsátotta, hogy a vártnál lassabban készülnek el a vakcinák.

A New York Times korábban arról is beszámolt, hogy politikai indokok állhatnak az AstraZeneca-vakcina EU-s felfüggesztése mögött. Akkor úgy fogalmaztak, hogy politikai kényszerpályára került több ország is, amikor Németország felfüggesztette a vakcina használatát. A lap cikke szerint a közösség több kormánya is attól tartott, hogy ha valóban kiderül, kapcsolat van a tünetek és az oltás beadása között, akkor a lakosság a kabinetet okolja majd a tétlenkedésért. Európában ennek megfelelően el is indult a dominó-hatás: Németország mintáját követve Olaszország, Franciaország és Spanyolország is felfüggesztette a vakcina használatát, ez pedig még tovább rontott az eddig is lassú, közös európai oltási programon. A lap szerint az is kérdéseket vet fel, hogy miért éppen a brit-svéd AstraZeneca vakcinájával akadtak gondok Európában, miközben majd mindegyik vakcinánál találtak már furcsa, egyedi mellékhatásokat az Egyesült Államokban is. Az Európai Unió kapcsolata azt követően romlott meg a céggel, hogy az jelentősen csökkentette a 2021 korai szakaszára tervezett EU-s szállítmányát – amelynek nyomán szigorúbb exportszabályokat vetítettek elő az EU döntéshozói.

(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Máthé Zoltán)