Lázadnak a hullafáradt, napi tizenkét órán át éhbérért dolgozó fiatalok
Sanghajban minden megvan, ami vonzó lehet egy ambiciózus kínai (vagy akár nem kínai) fiatal számára. Múzeumok, modern épületek, jó infrastruktúra, pezsgő éjszakai élet, és ami kevésbé vonzó, megfizethetetlen árak.
Li Zhepeneg Kína szívéből érkezett nagy reményekkel a városba, ám elég hamar szembesült a zord valósággal. Történetét a BBC írta meg. Reggel 9-kor kezdett dolgozni, miután 90 percig utazott munkahelyére, és sohasem végzett este 8-9 előtt, még akkor sem, amikor nem volt már mit csinálnia. Mint mondja, a cégnél egyfajta „túlóra-kultúra” uralkodott. Vagyis bent kellett ülniük, ha kell, ha nem.
A kínai cégek által előszeretettel alkalmazott rendszert 996-nak nevezik,
Azaz: munkakezdés reggel 9-kor, munka vége este 9-kor heti 6 napon át.
Li feladata a céges hierarchia alján elhelyezkedő alkalmazottként az e-kereskedelme belül többek között az volt, hogy játék és hátizsák termékleírásokat írjon. Többször kellett vasárnaponként is dolgoznia, hogy tudjon válaszolni az európai, amerikai vagy ausztrál ügyfelek kérdéseire. Mindezért 3500 jüanos (körülbelül 145 ezer forintos) fizetést kapott. A teljes összeg egy egyszobás albérlet árának a felére lenne elég, így Li három másik lakótárssal osztozik egy kis lakáson.
A 27 éves férfi a körülmények láttán eleinte úgy érezte, nem lehet túl válogatós. Angol diplomája volt egy nem túl neves egyetemről, osztálytársai nagy része munkanélküli, mint a bölcsész területen végzettek többsége. Az országban a technológiai vagy tudományos végzettségűeket részesítik előnyben.
Li nem sokáig bírta a nehéz körülményeket, ahogyan az ezredforduló után születettek nagy része sem. Nem véletlenül állt a Z-generáció a jobb körülményeket követelők élére. Ők ugyanis jóval magasabb képzettségűek, mint szüleik és gyakran egykék (Kína csak 2015-ben törölte el az egy gyermek politikáját), ami azt jelenti, hogy hamarabb emelik fel szavukat és kissé elkényeztetettek is. Kína gazdasági növekedésének köszönhetően nőtt a középosztály is, a 2000-es négy százaléka után ma már a városi lakosság 70 százaléka keres évi 9000-34 000 dollárnak megfelelő összeget két és fél millió és közel tíz millió forint közötti összeget. Ezek a családok pedig megtehetik, hogy (főként helyben persze) anyagilag támogassák gyerekeiket, amíg azok megfelelő munkát találnak.
Li húsz napot töltött az említett cégnél, mielőtt felmondott volna. Úgy vélte, hogy nincs más lehetősége, mert többször elhangzott, hogy ha nem tetszik neki a rendszer, kereshet más munkát, tudnak sok más embert a helyére. Egyre többször fordul azonban az is elő, hogy fiatal dolgozók beperlik munkaadójukat. A kínai törvények ugyanis csak bizonyos esetekben engedélyezik a 996-nak megfelelő fizetés nélküli túlórát, és azt külön kérnie kell az adott cégnek. Li szektorában, az e-kereskedelemben például nem is, pilóták, masiniszták esetében viszont engedélyezhetik (kérdés persze, hogy ez utóbbi mennyire biztonságos).
A BBC szerint történelmi oka van a 996 megjelenésének. Amikor a 2000-es évek elején Kína startup- és technológiai- innovációs szektora virágzásnak indult, a cégek egyre több olyan munkatársat kerestek, akik hajlandóak éjjel-nappal dolgozni akár túlórapénz nélkül is. Ez a felállás segített sok céget ahhoz, hogy bekerüljön az ország legnagyobb vállalatai közé. A Tecent nevű tech-vállalat például már a világ 5 legértékesebb cége között van.
