Lapszemlénk a világból – Süddeutsche Zeitung: Örömöt váltott ki Budapesten, hogy a német alkotmánybírák beintettek az uniós jognak
„Talán gyógyítható” – írja a müncheni Süddeutsche Zeitung, no nem a koronavírus-fertőzésről, hanem az Európai Unió jogrendje és a karlsruhei német alkotmánybíróság között kirobbant konfliktusról, amely a konkrétumokon túl, lényegében arról szól, hogy az EU joganyagának az értelmezését illetően ki mondja ki a végső szót – a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, vagy az ügyben valamilyen módon érintett uniós tagállam legmagasabb ítélkező testülete, jelen esetben a német. A kérdésben legutóbb megszólaló magasállású személy történetesen Ursula von der Leyen volt, aki egyfelől német, másfelől viszont az Európai Bizottság elnöke, és ő – mint a Süddeutsche kiemeli – amellett tette le a voksot, hogy az aduász Luxembourg kezében van.
A jogvita jelen esetben a mellesleg német földön, Frankfurtban működő Európai Központi Bank függetlenségével kapcsolatos. Anélkül, hogy mélyebben elemeznénk a pénzügyi jogi részletkérdéseket, megállapítható:
a német szövetségi alkotmánybíróság a múlt héten részlegesen alkotmányellenesnek találta az uniós bank kölcsönfelvételi gyakorlatát, és felszólította a frankfurti intézményt, hogy három hónapon belül indokolja meg hitelt érdemlően a kötvényvásárlási programját.
Ezzel Karlsruhéban megkérdőjelezték az EU-jog elsőbbségét, pontosabban azt, hogy az EU-jog tartalmának helyes interpretálására a legilletékesebb fórum magának az Európai Uniónak a bírósága. Von der Leyen erre úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, Németország kötelezettségszegési eljárásra számíthat. Mire a berlini kormány szóvivője, Steffen Seibert kellően ködös megfogalmazást használva úgy reagált: „érthető, hogy a karlsruhei ítélet kérdéseket vet fel az Európai Bizottság szempontjából”.
Az Európai Központi Bank frankfurti székháza a Majna partjánSeibert szerint a német alkotmánybírák érvelése átfogónak mondható, ugyanakkor továbbra is érvényes, hogy az Európai Bíróság tekintendő az európai szerződések őrének. A Süddeutsche Zeitung a CDU elnökségi köreiből úgy értesült: Angela Merkel kancellár szerint az ügy „kényes, de orvosolható”. A legnagyobb gond az – írja a bajor lap -, hogy mindez gyengíti az európai jogi közösséget.
Kitér a cikk arra, hogy a fejlemény örömet vált ki Varsóban és Budapesten – annál a két nemzeti konzervatív irányzatú kormánynál, amelyek ellen az EU-szerződés hetedik cikke szerinti eljárás van folyamatban, az uniós alapértékek védelme jegyében.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva máris azt hangoztatta: „az uniós szerződéseket a tagállamok hozzák létre, és ők határozzák meg, hol húzódnak az EU-szervek hatásköri határai”. A Süddeutsche Zeitung által megszólaltatott Kees Sterk, a Bírósági Tanácsok Európai Hálózatának holland elnöke attól tart, hogy a karlsruhei ítélet érvet szolgáltathat a lengyel és a magyar vezetésnek az Európai Bíróság figyelmen kívül hagyásához. Idézi a Süddeutsche Wolfgang Schäublét, a német törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak az elnökét, volt német pénzügyminisztert is, aki szerint az alkotmánybírósági ítélet magának az eurónak a létét is megkérdőjelezheti.
Szintén terjedelmes cikkben foglalkozik a kérdéssel a londoni Financial Times. A lap szerint pro és kontra érvek egyaránt felhozhatók azzal kapcsolatban, hogy célszerű lenne-e, ha Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indítana annak nyomán, hogy Karlsruhéban úgymond „hadat üzentek az unió jogrendjének”. Az eljárás megindítása mellett érvel blogjában a Financial Times által idézett Franz Mayer német alkotmányjogász, aki szerint az Európai Bíróság elsőbbségének a megkérdőjelezése az EU jogának leplezetlen arcul csapásaként értékelhető. A brit lap mindehhez hozzátesz egy politikai megfontolást:
von der Leyennek érdekében állhat leráznia magáról azt a vádat, hogy a magyar és a lengyel kormány ellen bezzeg hajlandó jogi értelemben fellépni, miközben az alapító „magországok” egyikével szemben – amely ráadásul a saját hazája – ettől visszariad.
Felvet azonban a Financial Times egy súlyos ellenérvet: Brüsszel a német kormány ellen tud kötelezettségszegési eljárást indítani, holott a berlini kabinet a jogi konfliktus alapját képező érdemi vitában éppenséggel az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját védelmezte. Ha úgy tetszik, nem a Merkel-kormány a bűnös, hanem az attól teljesen független alkotmánybíróság indított ellentámadást, a tagállami alkotmánybíróság ellen azonban nem lehet kötelezettségszegési eljárást indítani.
