Lapszemlénk a világból - Mától Németország átveszi az Európai Unió soros országelnökségi feladatait
Egy európai szélsőjobboldali hálózat német csoportja Lengyelországban hozott létre alapítványt, hogy eltitkolhassa a német hatóságok elől, kiktől kap pénzügyi támogatást – derítette ki a Politico című amerikai portál európai kiadása. Az úgynevezett Identitás Generációról van szó, amely eredetileg 2012-ben Franciaországban jött létre, mégpedig egy deklaráltan hadüzenetnek szánt nyilatkozattal, amely úgymond a rasszok egymás mellett élése és erőltetett keveredése ellen hirdetett harcot.
A mozgalom szélsőséges bevándorlásellenes ideológiát terjeszt, és jelszavai bizonyítottan hatással voltak arra a terroristára, aki tavaly márciusban az új-zélandi Christchurchben egy mecsetben követett el vérengzést,
valamint arra, aki idén a németországi Hanauban egy vízipipabárban gyilkolt. A két merényletnek összesen 61 halálos áldozata volt. Az identitárius mozgalom Franciaország mellett megvetette a lábát Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Dániában – írja a Politico. A mozgalmat a német és az osztrák hatóságok hivatalosan is szélsőségesnek minősítették, és pénzügyi korlátozásokkal sújtották. A Politico azonban kinyomozta, hogy a német részleg – amelynek a Twitter-fiókja Identitäre Bewegung név alatt fut, és 29 ezer követője van, nem messze a német határtól Szczecin lengyel kikötővárosbeli székhellyel alapítványt hozott létre, és ez menedéket nyújt számára a német hivatalos szervek vizsgálataival szemben. Amikor az oknyomozó újságírók fel akarták keresni az alapítvány irodáját, senki nem nyitott ajtót, mozgásnak semmi nyomát nem találták.
A mai nappal Németország nem csupán az Európai Unió soros országelnökségi feladatait veszi át fél évre, hanem egy hónapra az ENSZ Biztonsági Tanácsában is a németek látják el az elnökséget.
E két szerepkör időbeli egybeesése természetesen a puszta véletlen műve, és a soros elnökségekhez a nemzetközi testületekben nem is kötődnek olyan erős jogkörök, amelyek alapján azt várhatnánk, hogy a németek most majd kézbe veszik és megoldják Európa, illetve a világ összes baját. De már az is szép teljesítmény lesz, ha ezek közül egynéhányat közelebb tudnak tolni a megoldáshoz. A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung a rázós kérdések, vagy ahogy mondani szokták, forró krumplik közül eggyel foglalkozik kiemelten: azzal, hogy az új izraeli kormánykoalíció szintén ezt a szerdai napot, július elsejét jelölte meg olyan lehetséges dátumként, amelytől fogva elképzelhető Ciszjordánia egyes területeinek a bekebelezése. A Jordán folyó nyugati partvidékéről – izraeli szóhasználat szerint Júdeáról és Szamáriáról - van szó, amelyet Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalt el. Az elmúlt évtizedekben hullámzó, több-kevesebb – de inkább kevesebb - derűlátással fogalmaztak meg a különböző politikai főhadiszállásokon olyan terveket, hogy miként lehetne békét teremteni a Közel-Keleten, hogyan alakíthatók ki olyan keretek, amelyek a palesztinok számára is elfogadhatóak. E tervek gyakran az úgynevezett kétállami megoldás körül forogtak, vagyis azt tartalmazták, hogy Izrael, a zsidó állam mellett létre kell hozni as palesztin államot is – amelynek a területét a szóban forgó Ciszjordániának egy része, valamint a gázai övezet adhatná. A terület izraeli bekebelezése, annektálása azonban olyan egyoldalú lépés lenne, amellyel Izrael a maga részéről mintegy lezárná a vitát, és a terület feletti de facto uralmát saját jogrendszerén belül de jure főhatalommá nyilvánítaná. Ezzel csak az a probléma, hogy a nemzetközi porondon korántsem lenne egyöntetű az izraeli lépés jogszerűségének az elismerése.
Ezzel a bizonytalan helyzettel szembesül most a német biztonsági tanácsi elnökség, és a Süddeutsche Zeitung szerint Jeruzsálem annexiós döntése esetén Berlin könnyen válságmenedzseri kényszerhelyzetben találhatja magát. Mellesleg nem csupán a világszervezet New York-i palotájában, hanem az EU brüsszeli tanácstermeiben is, hiszen az unión belül sincs egységes megítélés a kérdésben. Heiko Maas német külügyminiszter a bajor lapnak azt mondta, a szövetségi kormány készül a közvetítői szerepre, mindkét színpadon. Ami az uniót illeti, ott a skandináv tagállamok járnak az élen az Izrael elleni éles reagálásra, akár szankció elrendelésére vonatkozó követelésekkel abban az esetben, a Izrael beváltja fenyegetését. Ausztria és Magyarország azonban – írja a Süddeutsche – világossá tette hogy elutasít mindenfajta büntető intézkedést. Eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában arra lehetne számítani, hogy a vétójoggal rendelkező Egyesült Államok venné védelmébe Izraelt. A német kormány nem lenne könnyű helyzetben sem Brüsszelben, sem New Yorkban, hiszen nem akarná megkérdőjelezni Izraelhez fűződő különleges barátságát, de a nemzetközi jognak ellentmondó annektálás fölött sem mehetne el szó nélkül.
