Lángol körülöttünk a világ, és nem tudjuk eloltani
Elvesztette napszemüvegét a kiránduláson, vagy nagyítóval nézegette a bodobácsot, és kiesett a lencse a kezéből a sűrű fűbe, esetleg hanyagul eldobott egy üres borosüveget az erdőben? Előfordul az ilyesmi, csakhogy simán felgyújthatja vele a rengeteget ilyenkor. Most éppen még bográcsozni is tilos, mert tűzgyújtási tilalom van érvényben. A világ más részein nem foglalkoznak efféle apróságokkal, szánt szándékkal gyújtják fel az erdőket két év alatt kimerülő földterületekért.
Nem rezdülünk meg túlságosan, ha erdőtüzekről hallunk, se szeri se száma az erről szóló híreknek, pedig ha mellettünk lángolna a természet, nem vennénk ennyire könnyedén. Az erdőtüzek ugyanis hihetetlen gyorsasággal képesek terjedni, még kisebb szélben is egy átlagos erdőtűz 11 kilométerperórával szalad, de feltámadó szélben 22 kilométert is megtesz óránként. Nehéz elhinni, de problémás elfutni előle, több videó is kering a neten, amikor autóval menekülnek a rohanó lángok elől, és az utasok nem vidám buliként élik meg a kalandot.
Kevés kell ahhoz, hogy a száraz növényzet lángra kapjon. Hiába mosolyognivaló az eldobott cigarettacsikkekkel riogatás, bármikor hektárnyi növényzetet tüntethetünk el egy lazán elpöckölt parázsló dekkel. Főleg most, amikor rég nem látott szárazság sújtja Európát, amelynek egyik oka, hogy 2022-ben a Kislány, La Niña szolgálatba helyezte magát a Csendes-óceán keleti partjainál. Ikertestvérével, az El Niñóval (Kisfiú) szokták kettő–hét évente alaposan átrendezni a globális légköri vízforgalmat. Nem minden részletében értjük ezt a déli oszcillációnak nevezett dolgot, de az biztos, hogy ez a vissza-visszatérő meteorológiai jelenség alaposan beleavatkozik bolygónk időjárásába. Amíg az El Niño melegíti, addig testvére, a La Niña lehűti a tengervizet az Egyenlítő mentén, ezért kevesebbet párolog, és kevesebb légköri nedvesség érkezik Európába is. Az extrém aszály miatt pedig száraz minden körülöttünk, nem véletlen, hogy soha nem látott számú erdőtűz tombol most Európában.
Szinte nincs olyan ország, amely ne szenvedne tőlük, számuk jóval meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot. Július közepéig háromszor annyi lobbant fel, mint ilyenkor szokott. Az Európai Erdőtűz-Információs Rendszer szerint július közepéig közel 346 ezer hektár égett le. Csak júniusban 1100 tűz keletkezett a szabadban, tizenheten meg is sérültek. Prágától 70 kilométerre nyugatra, egy északnyugat-csehországi nemzeti parkból például átterjedt a tűz a német oldalra. Ezer hektárnyi erdő égett, a füstöt pedig a cseh fővárosban is érezni lehetett, miközben egy kisebb hadseregnyi (ötszáz) tűzoltó próbálta útját állni a lángoknak. Csak júliusban tucatnyi tüzet kellett eloltani Toszkánától Triesztig. Franciaország déli részén, Bordeaux közelében pedig 14 ezer embert kellett biztonságba helyezni. És a sor még hosszan folytatható.
Magyarországon a hőség és a szárazság miatt most naponta átlagosan száz tűz keletkezik és több száz hektáron pusztítja a természetet, olyannyira, hogy az idei nyáron tízszer annyi terület égett le, mint tavaly. Legalább száz hektárnyi területen kapott lángra a fenyőerdő Miskolc külterületén, Kecskemét szélén is több hektár, Soltszentimre közelében ötven hektáron égett az erdő, Kiskunhalas mellett pedig kétszáz hektáron lángol a fenyves és a vegyes erdő. Halason még olajkutat is veszélyeztetett a tűz, a lángok miatt ki kellett telepíteni a Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány kisállatait. A Hortobágyon is fellobbant egy kiadós bozóttűz, ami az extrémen aszályos Alföldet nézve, nem annyira meglepő. Még csak egy elhullajtott szemüveg sem kellet hozzá, elég volt a szikkadt forróság.
A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. augusztus 4-én megjelent lapszámában olvashatja.
Fotó: Cesar Manso/AFP
