Küszöbön áll az Európai Bíróság bekapcsolása
„Miután nem voltak kielégítők a magyar kormány válaszai az igazságügyi rendszer és az adatvédelmi hatóság ügyében, az Európai Bizottság szerződés-szegési eljárásának második szakaszát indította el - ismét rövidített határidővel. Így immár küszöbön áll az Európai Bíróság bekapcsolása. Magyarország és Európa érdekében remélem, hogy ezeket a problémákat a lehető leggyorsabban eltüntethetjük és Magyarország összhangba hozza törvényeit az EU-szerződésekkel.” Ezt mondotta Viviane Reding az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a Kölner Stadt-Anzeigernek, hozzátéve: „Nagyon is komolyan vesszük feladatunkat, hogy őrködjünk a szerződések megtartásán.”
A kérdésre, elég gyorsan és hatékonyan reagált-e a bizottság a magyar kormány magatartására, a luxemburgi kereszténydemokrata politikus, aki már a harmadik ciklusban tagja az EU irányító testületének, kijelentette: „Már napokkal a magyar rendelkezések életbelépte után megindítottuk a szerződés-szegéssel kapcsolatos eljárást, mégpedig gyorsított ütemben: egy hónapot adtunk a magyaroknak, hogy megváltoztassák a törvényeiket. A kapott válaszok elemzése azt mutatta, hogy a Nemzeti Bank ügyében most jó úton járunk, Magyarország a következő napokban megküldi a szükséges törvénymódosítások szövegét. Ám a másik két kérdésben, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, a magyar válaszok nem kielégítők.
Más, amit Orbán mond és más, amit tesz
A német újságíró felvetésére, miszerint Orbán Viktor kijelentette: Brüsszel hatalma, nem pedig érvei előtt hajlik meg, Reding ezzel válaszolt: „Egy dolog, amit Orbán mond és részben más, amit eddig tett. Minden indulat nélkül, tárgyilagosan vizsgálom, mi áll a magyar törvényekben. Bennünket csak az érdekel, megfelelnek-e azok az EU előírásainak, vagy sem. Ha pedig nem s ezeket a törvényeket nem változtatják meg, akkor éppen az Európai Bírósághoz fordulunk. Ezt írják elő az uniós szerződések s így járunk el minden tagállammal, Magyarországgal is. Nagyon veszélyes lenne, ha ilyen helyzetben nacionalista érzelmeket keltenének – és történelemhamisítást is jelentene, Brüsszelt és Moszkvát egy napon említeni. Amit Brüsszel tesz, az 27 állam által önkéntesen aláírt és ratifikált szerződéseken nyugszik. Amikor Brüsszel e szerződések megtartására figyelmeztet, az nem diktátum, hanem a jog érdekét szolgálja.”
„Az Uniót nem csak a jog, hanem a szolidaritás is összefűzi. Az EU pénzügyi támogatása szabályokhoz kötött. A szolidaritás nem egyirányú utca, a gyakorlatban mindkét oldalnak meg kell tartania a szabályokat. Nem csak Magyarország érdeke jegybankjának, adatvédelmének, bíráinak függetlensége. Fontos ez a beruházóknak is, akiknek jogbiztonságra van szükségük. Ezért olyan lényeges a gazdaság területén, hogy a hatóságok, az igazságszolgáltatás, az EU-jogrenddel összhangban működjenek, dolgozzanak. Egy tagállam önmagának árt, ha megsérti a közösen elfogadott uniós jogot. Az út a józan, a jognak megfelelő megegyezésre változatlanul nyitva áll „
„Egyébként sok, Magyarországgal kapcsolatos kérdés az Európa Tanács hatáskörébe tartozik, amely nem EU-intézmény, amelynek szélesebb hatásköre van. A Tanács most igen behatóan elemzi, hogyan áll a helyzet a vallásszabadsággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével s még ebben a hónapban kiadja majd állásfoglalását.”
Viviane Reding a kérdésre, kizárható-e Magyarország az EU-ból, ha hiányosságai vannak a demokráciának, ha az ország eltávolodik az Unió alapértékeitől, kijelentette: ilyen jogi lehetőség nincs, de lehet korlátozni egy ország politikai befolyását az Unióban – felfüggeszteni szavazati jogát. Ez a jogszabály lényegében az elrettentést szolgálja, alkalmazása nem cél. Ilyen eljárást a tagállam harmadának javaslatára az Európai Parlamentben lehet megindítani, „de nem hiszem, hogy ebbe az irányba tartunk, még nem merítettünk ki minden jogi lehetőséget” – fogalmazott március 14-én megjelent nyilatkozatában a konzervatív EU-biztos.
