Külön népcsoport-e az „Ossi”?
Sajátos per, sajátos nézetek. Hirdetésre könyvelőnek jelentkezett a hölgy egy ablakgyártó cégnél. Az elutasító választ írásban kapta, visszaküldték az önéletrajzát de azon – tévedésből – rajta hagyták a belső feljegyzést, miszerint ( - Ossi). Azaz: a mínusz-jel szerint elutasítandó, mert Keletről, a volt NDK-ból származik…
A hölgy – érthetően – felháborodott, ügyvédet fogadott és perelt. Érvelése szerint sérti a munkajogi előírásokat, sőt, az alkotmányt is, ha valakit azért különböztetnek meg, mert a Szövetségi Köztársaság egyik, vagy másik részéből származik. És egyáltalán: olyan „népcsoport”, hogy Ossi, nem is létezik.
Csakugyan nem, de közismerten a nyugat-németek így emlegetik, az ost, kelet szóból származtatva az egykori NDK területén élő, vagy onnan származó, de immár 20 éve velük egy hazában élő honfitársaikat. Egyúttal pedig sokan nem kevés előítéletet is táplálnak velük szemben. Nem is mindig rosszindulatúan, de felidézik, hogy az Ossik – még ha nem is tehetnek róla – éppen más rendszerben, más szellemben, más iskolákban nőttek fel, következésképp sokban másként gondolkodnak cselekszenek. Így az effajta megkülönböztetés munkahelyeken nem is ritka. S láttak már olyan hirdetést az e-bay internetes portálon: külföldi vagy kelet-német licitelők üzletkötés előtt keressenek meg… Egyébként a nyugat-berliniek nem Ossinak, hanem Zoninak, azaz a szovjet megszállási zónából jövőknek „becézték” – becézik a főváros kevésbé szerencsés sorsú lakóit.
Általános meglepetésre azonban a stuttgarti munkaügyi bíróság elutasította a keresetet és nem ítélte meg a diszkriminációért kért 3 havi munkabért a felperesnek. A bíróság nem látta bizonyítottnak a megkülönböztetést és elfogadta az alperes érvelését, miszerint „más okai is voltak” a jelentkező elutasítására. (A felperes ügyvédje szerint feltehetően a kora: 49 éves asszonyt Németországban sem vesznek már fel szívesen).
A könyvelőnő, aki egyébként még az újraegyesülés előtt települt át Nyugat-Németországba, fellebbezett. Mint mondta, már csak sorstársai érdekében is el kell érni, hogy az emberek tudjanak ezekről az előítéletekről s azoknak véget vessenek. Vajon miért nem merül fel a „származás” kérdése, amikor besorozzák a Bundeswehrbe a keleti tartományokból származó katonákat? – tette fel a kérdést. Azok nélkül ugyanis már régen nem lehetne háborúzni Afganisztánban…
Germanicus
