Krím-rendezvénysorozattal akarja felkorbácsolni a nemzetközi médiát Ukrajna

Az utóbbi időben feltűnően nagy a csend a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása körül a nemzetközi médiában, ezért Ukrajna függetlenné válásának 30. évfordulójával egybekötve hétfőn nagyszabású csúcsértekezletet rendeznek Kijevben, amellyel a világ figyelmét újra rá kívánják irányítani az oroszok számára örömteli, az ukránok számára drámai elcsatolásra – írta az MTI.

A Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozat - amelyet a csúcsértekezlet nyit meg hétfőn - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezése. Az államfő a héten tartott egyik sajtótájékoztatóján rámutatott arra, hogy ma már alig szerepel a nemzetközi médiában a Krím kérdésre. Reményét fejezte ki, hogy ezen a Krími Platform változtatni fog, a félsziget hovatartozásának kérdése, az orosz hatóságok által őrizetbe vett, fogságba ejtett, meghurcolt helyi lakosok ügye ismét reflektorfénybe kerül.

A Krím Oroszországhoz tartozását a világ országainak zöme, köztük az EU és a NATO tagállamai nem ismerik el. Kijev mellett nyugati kormányok és nemzetközi jogvédő szervezetek is időnként bírálják Moszkvát, amiért az orosz hatóságok elnyomják a krími tatárokat, valamint üldözik mindazokat, akik felszólalnak a félsziget elcsatolása ellen.

Dmitro Kuleba külügyminiszter minapi tájékoztatása szerint a Krími Platform első, hétfői konferenciáján várhatóan 44 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vesz részt, köztük tizennégy állam- és kormányfő, valamint az Európa Tanács elnöke. Magyarországot az eseményen Áder János köztársasági elnök képviseli.

Magyarországgal együtt kilenc ország képviselteti magát államfővel, köztük a balti államok, Lengyelország és Szlovákia. Kormányfői szinten képviselteti magát Románia, Georgia, Horvátország és Svédország, míg Svájcnak és Csehországnak a parlamenti elnöke vesz részt az értekezleten. Tizennégy országból - köztük Németországból és Franciaországból - a külügyminiszter érkezik a rendezvényre, Nagy-Britanniából és Portugáliából pedig a védelmi tárca vezetője. Angela Merkel német kancellár, aki vasárnap tesz hivatalos látogatást Ukrajnában, nem marad Kijevben a konferenciára. Az Egyesült Államok részéről egyelőre bizonytalan, ki vesz részt a konferencián.

Ukrajna a Szovjetunió felbomlásával vált önálló állammá, 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott népszavazáson az ukránok többsége támogatott. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím hovatartozása ügyében. 1994-ben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírták a budapesti egyezményt az ország területi integritásának szavatolásáról, cserébe Ukrajna lemondott atomfegyvereiről – szummázta az MTI.

(Kiemelt kép:  A 2021. március 18-án közreadott képen orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvő Bahcsiszaraj közelében 2014. március 28-án. A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselői 2021. március 18-án közös állásfoglalást adtak ki, amelyben felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását, valamint továbbra is támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát. Fotó: Pavel Golovkin / MTI / AP)