Kőrösi Csoma Sándor Ázsiába elindult...
Valószínűleg kevesen tudják, hogy Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) ázsiai utazását megelőzően Kelet helyett előbb Nyugat felé indult el: Göttingenben, a magyarországi diákok által is előszeretettel látogatott, nagyhírű német egyetemen tanult orientalisztikát
A jeles székely-magyar kelet-kutató német földön gyűjtött szakmai és nyelvtudás birtokában vágott azután neki kontinenseken átívelő útjának. A Harz-hegység déli nyúlványainál fekvő barátságos városkában márványtábla emlékeztet a valamikori “göttingai” hallgatóra, akire ma is joggal büszke az alma mater. Az emléktáblát Rackebrand pékmester hajdani házán, Csoma egykori szálláshelyén (Weender Strasse 31.) 1954-ben, az Urál-Altaji Társaság kezdeményezésére helyezték el.
Ott töltött éveiről szól a következő idézet is: "Csoma kutatói felfogásában a kitűzött cél nemcsak a magyar őshaza megtalálása volt, hanem a magyarok rokonának tekintett hunok ázsiai őstörténetének tisztázása is. “
„Ázsiai utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első település-helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteinket, megfigyelni a hasonlóságot, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van” – írta. Kőrösi Csoma Sándornak a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányai során két olyan tanára is volt, aki arra ösztönözték, hogy a magyarok eredetét kutassa. Az egyiket Johann Gottfried Eichhornt híres orientalistaként ismeri a világ, a másik Johann Freidrich Blumenbach professzor, az antropológia megalapítója. Kőrösi az utóbbi révén tette magáévá az ujgur elméletet: professzora irányította figyelmét arra, hogy a magyarok a kínai évkönyvekben sokat szereplő ujguroktól származhatnak. Blumenbach volt az is, aki arra biztatta tanítványát: keresse fel a magyarságnak ezt az állítólagos őstörzsét, azok eredeti hazáját.
Farkas József György
