Kolumbia: a sztrájkolók követelik, hogy ne lőjenek rájuk

A több mint két hete tartó erőszakos kolumbiai tüntetések után az országos sztrájk vezetői követeléslistát nyújtottak be az ország kormányának.

2021. május 17., 10:20

Szerző:

A vasárnap benyújtott követelések között szerepel, hogy szüntessék be a katonák bevetését a tüntetéseken, a rendőrség lőfegyverhasználatát, a biztonsági erők nők elleni szexuális erőszakát. Követelik egyben, hogy az ENSZ és az egyházak képviselői is vegyenek részt a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

A két fél hétfőn tervez újabb találkozót. A sztrájk április végi meghirdetése óta számos tüntetés történt az ország városaiban, amelyek közül néhány zavargásokba torkollott. Vasárnap több ezren vonultak ismét az utcára, hogy többnyire békésen tiltakozzanak a fővárosban, Bogotában és más városokban. A konzervatív elnök, Iván Duque kormánya elítélte, hogy a tiltakozók útlezárásokkal okoznak ellátási nehézségeket. Az országos ombudsmani hivatal adatai szerint legalább 42 ember halt meg az erőszakba torkolló tüntetések során, írja az MTI.

A sztrájkbizottság ugyanakkor arról számolt be, hogy vasárnapig a tiltakozásoknak legalább 50 halálos áldozatuk volt, továbbá több mint ötszázan eltűntek. Az ország védelmi minisztériuma szerint eddig mintegy 1700-an sérültek meg, köztük a biztonsági erők több mint 900 tagja.

A tüntetések eredetileg egy vitatott adóreform ellen irányultak, amelyet azóta visszavontak. A kabinet a koronavírus-járvány miatt keletkezett költségvetési hiány csökkentése érdekében át akarta alakítani az adórendszert. Tervei szerint mérsékelte volna az adókedvezményeket, megemelte volna egyes csoportok személyi jövedelemadóját, továbbá el akarta törölni bizonyos árucikkek és szolgáltatások általános forgalmi adó alóli mentességét. A tüntetések hatására korábban lemondott a pénzügyi, a gazdasági és a külügyi tárca vezetője is.

A tüntetők többsége mostanra más témák felé fordult, így a tervezett egészségügyi reform ellen, de felléptek az ország nehezen megteremtett és sérülékeny társadalmi békéjének védelmében is.

Bogotá 2016-ban kötött békemegállapodást a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szélsőbaloldali gerillaszervezettel, ezt követően az ország gazdasági mutatói jelentős javulásnak indultak. Az akkor lezárult, mintegy ötven évig tartó konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak meg, 60 ezren sebesültek meg és 6,9 millióan menekültek el otthonukból.

(Kiemelt kép: Kormányellenes tüntetés a kolumbiai Medellinben, 2021. május 16-án. Fotó: AFP | Joaquin Sarmiento)