Két napja áll a tömegközlekedés szomszédban – sztrájkolnak a járművezetők

A bukaresti felszíni tömegközlekedési vállalatnak több mint 11 ezer alkalmazottja van, ebből mintegy 4500 járművezető. 

2022. január 21., 19:14

Szerző:

Bukarestben második napja nincs felszíni tömegközlekedés a járművezetők általános sztrájkja miatt, miután a dolgozók a munkabeszüntetésük törvénytelenné nyilvánítása ellenére sem voltak hajlandók felvenni a munkát, és továbbra is a vállalat igazgatójának a lemondását követelik, írja az MTI.

A villamosok, buszok és trolibuszok csütörtökön hajnal óta nem közlekednek. A járművezetők magasabb béreket és a bukaresti fővárosi önkormányzat tulajdonában levő vállalat igazgatójának a leváltását követelik. Közben a felszíni tömegközlekedési vállalattól független metró teljes kapacitással működött, hogy enyhítse a torlódásokat és fennakadásokat.

A lakosság egy részének azonban így is nehézséget okozott a sztrájk, mert a metró Bukarest számos részére nem jut el.

Csütörtökön már született egy bírósági ítélet, amely felfüggesztette a sztrájkot, ennek ellenére a dolgozók nem voltak hajlandók felvenni a munkát pénteken hajnalban sem. Pénteken egy másik bírósági ítélet is kimondta, hogy a dolgozók munkabeszüntetése törvénytelen.

Adrian Crit, a vállalat igazgatója kijelentette, hogy nem hajlandó engedni a nyomásnak és nem mond le. Nicusor Dan főpolgármester is támogatásáról biztosította a vállalat vezetőjét. Crit pénteken tárgyalásokra hívta a szakszervezeti vezetőket, hogy egyeztessenek az új kollektív munkaszerződésről, de ezzel sem sikerült áttörést elérnie. A főpolgármester pénteken délután bejelentette, hogy az esti órákban újabb tárgyalás lesz a szakszervezetekkel.

A bukaresti felszíni tömegközlekedési vállalatnak több mint 11 ezer alkalmazottja van, ebből mintegy 4500 járművezető.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)

A politikai folytonosság üzenetével alakult meg az újraválasztott Emmanuel Macron francia elnök új kormányzata pénteken: több kulcsposzton maradt az eddigi tárcavezető; a legfontosabb változás a külügyi és a védelmi minisztérium élén történt.

Szándékos félretájékoztatásnak nevezte pénteken Ann Linde svéd külügyminiszter Törökország azon vádjait, hogy az immáron NATO-tagságra pályázó Svédország és Finnország támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).