Keleti tömb alaku az EU-n belül, Orbán meg dörzsöli a tenyerét

2017. október 28., 13:16

Szerző:

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a csehországi és ausztriai választásokkal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szombati számában.

Új árkok Európában című írásukban a szerzők, Christian Geinitz és Hendrik Kafsack kiemelték: a csehországi és ausztriai választások után erősödik az aggodalom, hogy egy „keleti tömb alakulhat„ ki az EU-ban, és ugyan „pénzzel sok vitát el lehet simítani, de korántsem valamennyit".

Kifejtették: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a menekültválságig szinte egyáltalán nem vett tudomást az EU keleti térségéről, és még közvetlen környezetében is azt mondják, hogy ezzel nagyban hozzájárult az EU kelet-nyugati megosztottságához. Azonban az idén nyár óta „szabályosan körüludvarolja azokat a kormányokat, amelyek a lengyellel és a magyarral ellentétben még nem helyezkedtek szembe nyíltan Brüsszellel".

A csehországi választások győztese, az euró bevezetése és a kötelező menekültbefogadási kvóta ellen állást foglaló Andrej Babis nem kapott „kedves szavakat Brüsszelből", Orbán Viktor magyar kormányfő viszont „dörzsölte a tenyerét, 'migránsmentes övezetnek' nyilvánította Kelet-Közép-Európát", és tovább mélyítette a megosztottságot azzal a váddal, hogy  Nyugatot egy "spekuláns-birodalom irányítja, amely egy népvándorlással a földrész meggyengítésére tör".

Babis és Orbán szigorúan bevándorlás-ellenes irányvonalát követi az ausztriai választások győztese, Sebastian Kurz is, akiről egyesek azt gondolják, hogy „ideális hídverő Kelet és Nyugat között", míg mások a visegrádi négyek (V4) csoport „informális tagjaként" tartják számon.

A V4 csoport gazdasági ereje növekedik, a négy ország együttvéve Németország második legfontosabb kereskedelmi partnere, a politikában pedig mindenekelőtt a menekültválságban jelent meg egységes erőként, és tagjait az az érzés is összeköti, hogy Brüsszel és a régi EU-tagok rosszul bánnak velük – fejtették ki a FAZ szerzői.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).