Kegyelemdöfés a Klubrádiónak

Úgy tűnik, a baloldali és liberális ellenzék adójának, a Klubrádiónak napjai meg vannak számlálva. Sorsáról, amely egy éve megoldatlan, a Médiatanács fog dönteni, amelyet Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nevezett ki. A testület létrehozását a politikai hatalomtól való függetlenség hiánya miatt több európai szervezet élesen bírálta. Minden jel arra mutat, hogy a tabuk nélküli vitaműsoraiért kedvelt, magánkézben lévő rádióadó el fogja veszíteni sugárzási jogát, mert nem tudja teljesíteni azokat a feltételeket, melyeket a felügyelő médiahatóság valójában egy zenei rádió testére szabott.

Magyarországon számos olyan rádióadó működik, amelyek adásidejét nagyobbrészt zenei műsorok töltik ki, de mindössze két olyan rádió van, amely jelentős teret biztosít a politikai vitáknak. Az egyik a Klubrádió, amelyet főként Budapesten hallgatnak, a másik az Inforádió, amely közel áll a Fideszhez, Orbán Viktor pártjához, ugyanúgy, mint Szalai Annamária, a Médiatanács kilenc évre kinevezett elnöke.

A tanács egy új pontrendszer alapján fog dönteni a frekvenciák odaítéléséről. A testület azokat a rádiókat részesíti előnyben, amelyek helyi híreket közölnek és adásidejük legalább 60 százalékában zenét sugároznak. Szalai Annamária még azt is megmondhatja, milyen zenei műfajokat tekint kívánatosnak.

A Médiatanács által meghatározott új profil tulajdonképpen kegyelemdöfés a Klubrádiónak, amely a jobboldal tavaly áprilisi győzelme óta a hirdetési bevételek brutális mértékű (70 százalékos) csökkenését szenvedte el. Mióta Orbán kormányra került, az állami vállalatok nem vásárolnak hirdetési felületet a rossz szemmel nézett rádióban, a magánhirdetők pedig óvatosan visszafogták magukat. „ Persze, gazdasági válság van, de ez nem magyarázat mindenre, hiszen a hallgatóságunk két év alatt megháromszorozódott: naponta 300 ezren kapcsolnak a rádiónkra” - hangsúlyozza a Le Monde-nak Arató András fotográfus, a Klubrádió tulajdonosa.

A rádióadó, bár nincsenek illúziói, a frekvencia-kiosztással kapcsolatos június 16-i közmeghallgatáson azzal kíván érvelni a Médiahatóság előtt, hogy egyfajta közösségi véleménynyilvánítási igényt elégít ki, s erre hivatkozva próbálja meg elkerülni, hogy kifizesse az évi 20 millió forintról 53 millió forintra megemelt frekvenciadíjat.

Hallgatóságának mobilizálásával a Klubrádiónak eddig 250 millió forintot sikerült összegyűjtenie egy olyan országban, ahol az átlagfizetés alig 800 euró (cca. 210 000 forint), s 15 ezren írták alá az interneten közzétett petícióját, amely arra igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a médiakörnyezet megváltoztatása veszélybe sodorja a magyar demokráciát.

Ha hihetünk Tamás Gáspár Miklós filozófusnak, a helyzet rosszabb, mint Kádár János kommunista diktatúrája idején, sőt Horthy Miklós kormányzó két világháború közötti időszakánál is, az admirális ugyanis megtűrte az ellenzéki sajtót. „Ami Orbán alatt van, az diktatúra” – jelentette ki a filozófus a Klubrádióban.

TGM ellen vizsgálat folyik kutatási pénzek elsikkasztása miatt, ugyanúgy, mint a Tudományos Akadémia más olyan tagjai ellen is, akik Lukács György marxista filozófus tanítványai voltak. (Lukácsot feketelistára tették az 1956-os szovjetellenes felkelésben való részvétele miatt.) TGM arra is figyelmeztetett, hogy „a közeli jövőben a tiltakozás valamennyi törvényes útját el fogják torlaszolni”.

Az új médiatörvény - amelyet 2010. december végén fogadtak el, néhány nappal azelőtt, hogy Magyarország átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét - egyaránt aggodalmat keltett az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezetben (EBESZ) és a sajtószabadság felett őrködő szervezeteknél. Az Európai Bizottság három kisebb módosítást javasolt, s ezt a budapesti kormány teljesítette is. De túl a törvény szövegén, annak szellemisége tekinthető igazán riasztónak: számos köz- és magán médium máris a Fidesz befolyása alatt áll – még Romániában is, ahol egy Budapest által finanszírozott alapítvány egy ideje felvásárolja a magyar ajkú kisebbség lapjait.

Március végén figyelemre méltó incidens történt: a zöld pártok budapesti konferenciája után tartott sajtóértekezleten egy magyar újságíró kérdést intézett Daniel Cohn-Bendit francia-német európai parlamenti képviselőhöz egy a ’70-es években írt könyvéről, amellyel kapcsolatban ellenségei a pedofília iránti elnéző hozzáállással vádolták az EP-képviselőt. Noha Cohn-Bendit megválaszolta a kérdést, Papp Dániel újságíró – korábban a szélsőjobboldali Jobbik párt tagja, aki azóta a kormányon lévő jobboldalhoz csatlakozott - a tévéhíradóban egy összevágott felvételt mutatott be tendenciózus kommentár kíséretében. Ez a montázs azt sugallta, hogy a Zöldek európai parlamenti csoportjának elnöke elmenekült, ahelyett, hogy válaszolt volna a kényelmetlen kérdésre.

Az eset visszhangja Brüsszelig ért. Papp Dánielt pedig nemhogy megbüntették volna a szakma etikai normáinak megsértése miatt, előléptették, áprilisban az MTI, a magyar hírügynökség hírszolgálatának vezetőjévé nevezték ki. Az MTI egyébként egy ideje ingyenesen bocsátja jelentéseit a hazai sajtó rendelkezésére, Szalai Annamária éber ellenőrzése mellett.

További francia lapvélemények a magyar belpolitikáról: