Karácsonyi ajándék a diákoknak

Soha nem látott káoszba torkollott a felsőoktatási átalakítás. Két hét alatt legalább négy különböző koncepció jelent meg, miközben a valódi problémákat szőnyeg alá söpörték. A keretszámokat megszüntették – valójában csak átnevezték egy bujtatott, pontrendszeres formába –, de végül Balog Zoltán karácsonyi ponthirdetéséből nem lett semmi. A kormány témát szolgáltatott az ünnepi asztalokhoz.

Ha valóban ez a káosz a kormány legnagyobb tette – ahogy Orbán Viktor

Bár februárban le kell adni a jelentkezési lapokat, a felvételi tájékoztató még mindig nem jelent meg hivatalosan. Összebarkácsolását szilveszterig ígérték. A diákságnak tehát alig több mint egy hónapja lesz eldönteni, végül hova is jelentkezzen egy olyan rendszerben, amelyet még senki sem ismer. Valódi garancia nincs rá, de három biztos pontra lehet építeni: minimum 55 ezer állami ösztöndíjas hallgatónak garantálnák a felsőoktatást, de 16 szak – sok népszerű – kimaradna a támogatott képzések köréből. Ezen kívül még azt lehet tudni, hogy a minimum ponthatár 240 lesz, ez alatt senki sem kerülhet be a felsőoktatásba. Igaz, ez idén is így volt.

A bizonytalan egyenletek által meghúzott ponthatárok mögé bújtatott keretszámokról viszont semmit sem tudni. Nem is lehet, hiszen eddig a jelentkezők eredménye, és az intézményekre beadott jelentkezések aránya határozta meg a számokat. Most a kormány e két fontos változó hiányában próbálta meghatározni a pontokat. Bele is bukott egy nap alatt. A „hasra ütés matematika" a gazdaságpolitika irányában már megmutatta, hogy nem vezet jóra. Talán e tapasztalatokat felhasználva döntöttek úgy, hogy karácsonyig mégsem lesz ponthatár hirdetés (és még ki tudja, meddig).

A kormányzat bicskája egyértelműen beletört a felsőoktatási átalakításba. Talán pont azért, mert senki sem számított rá, hogy komoly tüntetéshullámokhoz fog vezetni a nem-tandíj bevezetése. Einstandolták a nyugdíjpénztári vagyont, átírták a választási eljárási törvényt, összebarkácsoltak egy pártalkotmányt, recesszióba vitték a gazdaságot, de eddig egy kormányzati döntéshez sem kapcsolódtak nagyobb megmozdulások. A nemzeti ünnepekkor több tízezren gyűltek össze a Milla tüntetéseken, illetve az alaptörvény beiktatásakor is tízezres nagyságrendű tömeg tiltakozott az Operánál, de ezek olyan egyszeri tüntetések voltak, amelyeknek hosszabb távú hatásai nem voltak – leszámítva a legutolsó Milla tüntetést, ahol elkezdett formálódni egyfajta összefogás az uralkodó rendszer ellen.

A hallgatói- és diáktüntetéseknek viszont hosszú távú hatásai vannak. Csináljon bármit is a Fidesz – talán beáldozzák Hoffmann Rózsát akit már egy hete rejtegetnek –, az elégedetlen diákok többé már nem bíznak meg egy olyan pártban, amely pár évvel ezelőtt még a tandíj ellen szervezett népszavazást, majd pár évre rá, kvázi tandíjat akart bevezetni – egyeztetések nélkül. A hibás kommunikáció, a cinizmus pedig olaj volt a tűzre, amely nem ég ki egykönnyen az emberek agyából.

Az írás folytatásáért kattintson ide: