Jól választottak-e?
Mostanában az egyik legsűrűbben felvetődő kérdés a politikában, hogy vajon jó főpolgármester-jelöltet választottak-e az összefogás pártjai, az MSZP, a DK és az Együtt–PM.
Mindkét válaszlehetőségre több indok hangzott már el. Nem ismételném egyiket sem. Viszont olvastam Falus Ferenc egyik nyilatkozatát, amelyet szerintem érdemes figyelembe venni. „Mindig úgy dolgoztam, hogy olyan embereket próbáltam magam mellé venni, akiknek megfelelő a tudásuk, egy szakterülethez többnyire jobban értenek, mint én. Az én előnyöm, hogy ezt a fajta tudást integrálni és képviselni tudom.”
Erről eszembe jutott egy hajdani szovjetunióbeli élményem, nem azért, mert most újra divat keleti élményekre hivatkozni, hanem mert a történet egy az egyben hasonlít a Falus által vallottakra. Tűzoltóparancsnokként 1982-ben Moszkvában részt vettem egy több hónapos, úgynevezett vezetőképzőn. Az iskola parancsnoka bemutatta a tanári kart, amelyben mindenkinek volt tudományos fokozata, kivéve a parancsnokot. Én akkor – eléggé el nem ítélhető módon – megkérdeztem a parancsnokot, hogy nem okoz-e bizonytalanságot a vezetésben a kialakult helyzet. A parancsnok elmondta, hogy csak az a vezető mer maga mellé olyan munkatársakat választani, akik a saját területükön a legfelkészültebbek, aki biztos abban, hogy ő viszont olyan képességekkel rendelkezik, amelyek birtokában ezeket a saját területükön kimagasló képességű embereket képes irányítani.
Itt kapcsolódnék vissza a Falus Ferenc által elmondottakhoz. Ha ő érez magában olyan képességet, hogy ki tud maga mellé választani olyan személyeket, akik egy-egy területnek a legjobb szakemberei, és tudja őket irányítani, akkor ő megfelelő jelölt lehet. Most már csak abban kell bíznunk, hogy akik őt kiválasztották, minderről meg vannak győződve – hogy ez így történt-e, arról mi csak majd a gyakorlatban bizonyosodhatunk meg.
Id. Jókai Oszkár
E-mail
