Japánokat rabolt a titkosszolgálat - nyelvtanárnak...
Japán továbbra sem szállít segélyt Észak-Koreának, még ha az Egyesült Államok levette is a kelet-ázsiai kommunista államot a terrorizmust támogató országok listájáról - közölte kedden Aszo Taro japán miniszterelnök.
Addig nem változik e téren a japán magatartás, Japán addig nem vesz részt Észak-Korea gazdasági segélyezésében és energiahordozókkal való ellátásában, amíg nem lesz haladás a Phenjan által évtizedekkel ezelőtt elrabolt japán állampolgárok ügyében - mondta egy parlamenti bizottság előtt.
A japán kormányfő szavai rávilágítanak arra a megosztottságra, amely elválasztja Japánt az észak-koreai atomprogram felszámolásáról folytatott hatoldalú tárgyalások többi részvevőjétől, akik úgy vélik, hogy a 2007. februári hatoldalú megállapodás értelmében meg kell kezdeni a segélyek és az energiahordozók szállítását Észak-Koreába, miután Phenjan bevallotta létező nukleáris programjait, és megkezdte atomlétesítményeinek leszerelését. Japán ellenben azt szeretné, hogy az elrabolt japánok ügyének rendezése is feltétele legyen a gazdasági és energetikai segélyezés megkezdésének.
Az ellenzéki Demokrata Párt egyik vezetője ostorozta kedden a parlamentben Aszo Taro kormányát, mert az nem tudta elérni az elrabolt japánok ügyének rendezését. A japán ellenzék, a média egy része és az elraboltak hozzátartozói keserű szemrehányásokat tesznek ezekben a napokban a tokiói kormánynak, mert nem tudta rávenni az Egyesült Államokat, hogy tartsa "feketelistáján" Észak-Koreát, amíg meg nem oldódik az elrabolt japánok körüli viszály.
Tokió állítása szerint 17 japán állampolgárt raboltak el az észak-koreai titkosszolgálatok emberei az 1970-es, 1980-as években, hogy japán nyelvű kémek képzésében nyelvtanárokként hasznosítsák őket. Phenjan 13 esetet ismert el (2002-ben). Öten az elrabolt japánok közül visszatérhettek már a felkelő nap országába, a többiekről pedig azt állítják az észak-koreai hatóságok, hogy meghaltak. Tokió azonban nem hisz Phenjannak, és alapos kivizsgálást követel.
