Nyakunkon az újabb inflációs sokk

Október 17-én a Fitch Ratings Izrael A+ államadós-besorolását negatív megfigyelési listára tette: a hitelminősítő tehát azzal számol, hogy az újabb gázai konfliktus annyira megviseli az ország stabilitását, valamint megterheli az egész gazdaságot, hogy az ronthat a befektetői környezeten – írja a Portfolio. Izraelt korábban még soha nem minősítettele le sem a Fitch, sem az S&P Global és a Mooddy's sem.  

A Fitch elemzői indoklásukban a kockázatok közé sorolták a jelentős további katonai kiadásokat és a kritikus infrastruktúra elleni lehetséges támadásokat. Ezen aggodalmak mellett a hitelminősítő elismerte Izrael gazdasági erősségeit is, így a dinamikusan bővülő és magas hozzáadott értékű termékeket előállító technológiai szektort, a regionális konfliktusokkal szembeni ellenálló képességet, a költségvetési fegyelmet és a jelentős készpénztartalékokat. A Fitch szerint kevésbé valószínű, hogy egy viszonylag rövid ideig tartó, elsősorban a Gázai övezetre korlátozódó konfliktus tartós károkat okoznak Izrael hitelminősítésében. Viszont jelentősen ronthatja a kilátásokat, ha a harcok hosszútávon folytatódnak, és diplomáciai feszültségekeket okozhatnak a szomszédos országokkal.

A Moody's is alaposan megvizsgálta Izrael gazdasági kilátásait, és Izrael A1-es besorolását ugyan nem változtatták meg, de egy lehetséges leminősítést helyeztek kilátásba. Az ügynökség elsősorban a konfliktus elhúzódó időtartama és a háborúval járó belpolitikai döntéshozatal lassulása miatt lépett, de úgy látják, hogy az államháztartásra és a gazdaság egészére gyakorolt lehetséges hatások is kedvezőtlenek rövid és középtávon. A fő problémát abban látják, hogy az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (CDS) felárai jelentősen megugrottak. A CDS-költségek 80 százalékos emelkedése az elmúlt hetekben jól jelzi a piaci aggodalmakat.

Az elemzői várakozások szerint a Bank of Israel, hétfőn nem változtat majd az alapkamaton, így már a harmadik egymást követő ülésén sem várható változtatás. Az előzetes jegybanki kommunikáció szerint a cél az, hogy megakadályozzák a sékel további leértékelődését és megfékezzék az inflációt. A Reuters által megkérdezett szakértők közül 15 közgazdászból 11 arra számít, hogy a hétfőn 16 órára tervezett bejelentés során az irányadó kamatláb 4,75 százalékon, 2006 óta a legmagasabb szinten marad. Négy közgazdász azonban 25 bázispontos, 4,5%-ra történő enyhe kamatvágást vár.

A Hamász elleni konfliktus a sékel leértékelődéséhez vezetett. Válaszul az Izraeli Nemzeti Bank 30 milliárd dollárnyi deviza eladására kötelezte el magát, hogy stabilizálja a nemzeti valutát, amely idén közel 15 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest. Az IMF és az OECD egyelőre nem változtattak az izraeli gazdaságra vonatkozó előrejelzéseiken. Mindkét szervezet arra számít, hogy a GDP 2023-ban 2,9, 2024-ben pedig 3,3 százalékkal növekedhet. Az emelkedett infláció a magánfogyasztás növekedését fogja terhelni, az exportot pedig a kereskedelmi partnerek mérsékelt keresletnövekedése fogja visszafogni.

A palesztin-izraeli háború következményei azonban nem lokálisak, hanem globális kihatással is bírnak.

A Standard & Poor's figyelmeztetést adott ki, hogy

az elhúzódó harcok miatt a világgazdaságot újabb inflációs sokk érheti: a geopolitikai feszültségek érzékeny barométerének számító globális olajárak 93 dollárra emelkedtek hordónként az elmúlt napokban.

Az ügynökség hangsúlyozta, hogy a konfliktus miatt az energiaárak további emelkedése jelentős inflációs kockázatot jelent. Az izraeli Tamar gázplatform leállítása miatt máris csökkent Egyiptom gázimportja, ami hatással van a hazai kereslet kielégítésére és a cseppfolyósított földgáz exportjára. 

(Kiemelt képünk illusztráció: A Bank of Israel egyik alkalmazottja új 50 sékeles bankjegyeket tart a kezében a bank jeruzsálemi székházában. Fotó: AFP PHOTO/MENAHEM KAHANA)