Válságban az izraeli kormány
Benjamin Gantz, az izraeli háborús egységkormány minisztere bejelentette, lemond, ha Benjamin Netanjahu kormányfő nem fogad el egy egyeztetett tervet a gázai övezet jövőjéről. A nyilatkozat belpolitikai válságot válthat ki.
Gantz bejelentette, ha június 8-ig nem sikerül kidolgozni és jóváhagyni a terület háború utáni kormányzásának tervét, akkor ellenzéki Nemzeti Egység pártja kilép az izraeli kormányból - írja a Hvg.
A sajtótájékoztatóra néhány órával azután került sor, hogy az Izraeli Védelmi Erők közölték, megtalálták egy másik túsz, az 53 éves Ron Benjamin holttestét, aki egy kerékpártúrán vett részt a gázai határ közelében, amikor a Hamász október 7-én véres támadást indított Izrael ellen.
Holttestét három másik tússzal – Itzik Gelernterrel, Shani Loukkal és Amit Buskilával – együtt pénteken találták meg.
„Személyes és politikai megfontolások kezdtek behatolni Izrael védelmének legszentebb részeibe. Miniszterelnök úr, ma este a szemébe nézek, és azt mondom: a döntés az ön kezében van” – mondta Gantz. „Az egy évtizeddel ezelőtti Netanjahu helyesen cselekedett volna. Hajlandó-e ma helyesen és hazafiasan cselekedni? – idézte a minisztert a The Guardian című brit lap.
Ha Gantz beváltja fenyegetését Izrael miniszterelnöke még inkább ki lenne szolgáltatva a szélsőjobboldali szövetségesek akaratának. Gantz hatpontos tervet követelt, amely magában foglalja a gázai demilitarizációt, valamint egy közös amerikai, európai, arab és palesztin közigazgatás létrehozását, amely a gázai civil ügyeket irányítaná.
Jelentés: világszerte jelentősen megnőtt az antiszemita támadások száma
Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).
A izraeli holokauszt-emléknap, a jom hasoá előestéjén közzé tett jelentés szerint 2022-höz képest 2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma a nyugati országokban, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Olaszországban, Brazíliában és Mexikóban.
"Ha tovább folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor a nyugati nyilvánosságban megszűnhet a zsidóság szabad képviselete, a Dávid-csillag viselése, a zsinagógába járás vagy a héber nyelvű beszéd" - vélekedett a ynet című hírportálon Uria Savit professzor, a Tel-Avivi Egyetem Kortárs Európai Zsidóság Intézetének vezetője.
A vizsgálatok szerint jelentősen növekedett az antiszemitizmus a Hamász október 7-i terrortámadása után. 2023-ban a világ legtöbb zsidónak otthont nyújtó városában, New York-ban 325 panasz érkezett a rendőrséghez zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmény miatt, szemben a 2022-es 261-el. Los Angeles-ben 165, szemben a korábbi 86-tal, Chicagóban pedig 50 volt az előző évi 39-hez képest ez a szám.
A Rágalmazás-ellenes Liga 7523 antiszemita incidenst regisztrált az Egyesült Államokban 2023-ban, míg 2022-ben 3697-et. Az antiszemita indíttatású támadások száma többek között Franciaországban a 2022-es 436-ról 2023-ra 1676-ra ugrott (benne a testi sértések száma 43-ról 85-re nőtt); Nagy-Britanniában 1662-ről 4103-ra (a fizikai bántalmazások száma 136-ról 266-ra nőtt); Argentínában 427-ről 598-ra; Németországban 2639-ról 3614-ra, Brazíliában 432-ről 1774-re, Dél-Afrikában 68-ról 207-re, Mexikóban 21-ről 78-ra, Hollandiában 69-ről 154-re, Belgiumban 34-ről 70-re, Olaszországban 241-ről 454-re emelkedett.
Októbertől decemberig ugrásszerű volt a növekedés, de a jelentés kiemeli, hogy a legtöbb olyan országban, ahol sok zsidó él, növekedést tapasztaltak már 2023 első kilenc hónapjában is.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (k) elnököl a kabinet heti ülésén a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatalban 2023. január 15-én.
Menahem KAHANA / POOL / AFP)