Ötven éve történt a jom kipuri háború

Izrael az 1973. október 6-án váratlanul, a zsidó vallás legszentebb böjtnapján kitört háborúban szenvedte el eddigi legnagyobb veszteségeit: 2689 katona esett el, s közülük tizenhatnak máig ismeretlen a sírhelye. Mellettük több ezren megsebesültek, és több százan egyiptomi vagy szíriai fogságba kerültek.

A háború ötvenedik évfordulóján az izraeli hadsereg eddig nem publikált dokumentumokat és eredeti hang és filmfelvételeket tett közzé együttműködve a védelmi minisztérium archívumával.

„Harcba indultunk, hogy megvédjük Izrael békéjét, jogait és szabadságát. Egyiptom és Szíria hadserege agresszív és irgalmatlan háborút indított a levegőben, a tengeren és a szárazföldön, rajtaütést hajtott végre a szíriai és egyiptomi határ mentén az izraeli hadsereg erődítményei és támaszpontjai ellen” – kezdődött Binjamin Talemnek, a haditengerészet parancsnokának a háború alatt kiadott, a hadtest összes parancsnokának elküldött és csak ezekben a napokban, ötven év után publikált távirata.

Herci Halevi vezérkari főnök a hadsereg szeptember végén megtartott központi megemlékezésén hangsúlyozta, hogy a sorállományú és a tartalékos izraeli katonák a harctereken megfordították a háború menetét, a meglepetésből felocsúdtak, rohamoztak és harcoltak a győzelemig.

Az évfordulóra számos új könyvvel vagy régiek újranyomásával is emlékeznek. Az Amikor majd el lehet mesélni című könyvet a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Moszad adta ki. Ebben átfogó képet festenek a szervezet háború előtti és alatti működéséről, benne az egyiptomi vezetés legmagasabb köreihez beépített, Angyal fedőnevű izraeli ügynök, Asraf Maruan szerepéről. Számos kiadatlan dokumentum mellett beszámolnak a titkos találkozóról is, amelyen Angyal két nappal a háború kitörése előtt értesítette a Moszad főnökét, és kétórás eltéréssel elárulta az arab csapatok megindításának időpontját.

Újra kiadták a jelenlegi államelnök apjának, Hájim Hercognak „Az ítéletnap háborúja” című, először 1975-ben megjelent könyvét. Ebben Hercog alapos kutatások, valamint a háború utáni évek izraeli katonai és politikai vezetőivel készített interjúi alapján megvizsgálja az előzményeket, részletesen elemzi a harcok menetét, s azok katonai és politikai következményeit.

Több alkotás a hadifoglyok történeteivel foglalkozik, s kiadtak érdekes háborús naplókat is, köztük egy kötetben egy egyiptomi és egy izraeli katona akkoriban, párhuzamosan született jegyzeteit. Az izraeli tévécsatornák dokumentumsorozatokkal emlékeztek meg az évfordulóról. Különösen nagy visszhangot kapott a Kan közszolgálati média négyrészes tévésorozata, amelyben a jelentős veszteségeket elszenvedő 201-es repülőszázad pilótái idézték fel a háború menetét.

Az izraeli közszolgálati csatorna honlapjára feltöltött korabeli felvételekkel, egykori dokumentumok megjelentetésével is élen járt a jom kipuri háborúra való visszaemlékezésben az 50. évfordulón.

(Kiemelt kép: Ariel Saron izraeli miniszterelnök 2003. október 2-án koszorút helyez el az arab-izraeli háborúkban elesett izraeli ejtőernyősök nevei alatt a Tel Nof emlékközpontnál. Fotó: Orel COHEN / AFP)