Antiszemita incidensektől tartanak az Egyesült Királyságban
Több mint ötvenezres tömeggel zajlott az immár harmadik palesztinpárti tüntetés a szigetországban. A brit belügyminiszter „gyűlöletmenetként” értékelte a megmozdulást.
A sorozatban harmadik szombati demonstráció, melynek során csak tizenöt őrizetbe vétel történt, ijesztően igazolta, milyen mértékben elszabadultak az indulatok Izraellel, de a nagy-britanniai, mintegy 300 ezres zsidósággal szemben is – írja a Népszava tudósítása.
Az Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz és más demokráciákhoz hasonlóan több száz százalékkal emelkedett meg az antiszemita incidensek száma, az egyetemeken, iskolákban, játszótereken, zsinagógák környékén egyaránt. Több zsidó iskola biztonsági okokból bezárta kapuit. A Community Security Trust (CST) zsidó szervezet az október 7-ét követő három hétben 805 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, többet, mint korábban bármikor 21 nap leforgása alatt.
Ugyanakkor fellángolt a muzulmánokkal szembeni harag is, a The Observer vasárnapi lap ismeretei szerint ugyanezen idő alatt a tavalyihoz képest meghatszorozódott, 291-re emelkedett az iszlámellenes fellépések száma.
Súlyos szavaival sokakat hergelt fel Suella Braverman belügyminiszter, amikor „gyűlöletmeneteknek” nevezte a londoni és vidéki nagyvárosok utcáira vonuló tízezrek megmozdulását – írja a lap. A felforrósodott hangulat a Cobra nemzetbiztonsági tanács összehívására késztette a kormányfőt, attól való félelmében, hogy a közel-keleti események az Egyesült Királyságban is felbátorítják a terrorista csoportokat és más, radikalizálódott elemeket. Rishi Sunak felszólította a rendőrséget és a nemzetbiztonsági erőket, hogy többek között terrorista akciók szimulálásával készüljenek fel esetleges atrocitásokra.
Belpolitikai tétje is van a palesztin-izraeli konfliktusnak
A brit közvélemény fokozott figyelemmel követi a két nagy párt hozzáállását a mindkét oldali vérontáshoz – írja a lap. A multietnikus ország jelentős muszlim közösségének figyelmét nem kerülte el Sunaknak egy észak-londoni zsinagógában tett látogatása.
Nehéz helyzetbe került az ellenzék vezére, Sir Keir Starmer, hiszen a Munkáspárt 198 fős parlamenti frakciójának immár több mint az ötöde követeli, hogy változtasson Sunakéhoz hasonlóan határozott tűzszünetellenes pozícióján.
A volt emberi jogi ügyvéd különösen a Partygate botrány óta folyamatosan nagy fölénnyel vezet a felmérésekben. Most viszont a Muslim Census online közvélemény-kutatónak a létező 650 választókerületből 580-ra kiterjedő felmérése szerint az e rétegben regisztrált eddigi 71 százalékról 9 százalékra zuhant vissza a Munkáspárt támogatottsága, míg a Konzervatívok 9 százalékából 0,9 százalék maradt.
Kedden a rangos Külügyi Intézetben, a Chatham House-ban tartott beszédében Sir Keir két okot is megadott, amiért ellenzi a tűzszünetet. Az egyik, hogy a fegyvernyugvás azon a ponton fagyasztja be a helyzetet, ahol éppen tart, így a Hamásznak megmaradna az október 7-i támadást lehetővé tévő infrastruktúrája és katonai ütőképessége. A másik ok, hogy szerinte csak a meghatározott humanitárius célból elrendelt rövid tűzszünetekkel lehet elérni a palesztinok szenvedésének azonnali enyhítését. A Labour-vezetőnek kényes egyensúlyt kell teremtenie, ha meg akarja akadályozni az elődje, Jeremy Corbyn háttérbe szorításával keservesen kivívott pártegység megroggyanását.
(Kiemelt képünk: Egy rendőrtiszt visszafogja a tiltakozókat, miközben Keir Starmer, a brit Munkáspárt fő ellenzéki vezetője – aki a képen nem látható – az autójához sétál, miután beszédet mondott a Chatham House-ban London központjában 2023. október 31-én. Fotó: Daniel LEAL / AFP)