Ivana Djuric: Meddig tart a megértés?

Soha nem látott számban érkeznek a migránsok. Ez több mint puszta válság: humanitárius katasztrófa. Az EU bevándorlási politikája cserbenhagyja a migránsokat, de a tagállamok polgárait is. Alátámasztja ezt a legújabb migrációs „forró pontnak”, Horvátországnak küldött üzenet is: az EU megköveteli a horvát hatóságoktól, hogy fogadjanak be minden menekültet. Közben azt is kijelenti az unió: nem mondhatja meg Horvátországnak, mit tegyen.

Vesztébe rohan-e az Európai Unió, amikor vakon ragaszkodik mostani migrációs politikájához? Becsben tartott liberalizmusunk okozza majd a vesztünket? Ha nem leszünk úrrá a helyzeten és nem szabályozzuk a határátlépést, a válasz sajnos: igen. Már látjuk az első repedéseket az EU szerkezetén: a schengeni megállapodás egyoldalú felfüggesztését, és azt, hogy minden ország a déli szomszédaitól követeli, hogy azok állítsák meg a migránsokat és gondoskodjanak róluk. Ráadásul az elszegényedett nyugat-balkáni országok, amelyek még nem álltak talpra saját háborúik után, s amelyek visszautasították és megakadályozták saját menekültjeik visszatérését, hogyan kezelnék a sokféle menekült tömeget? Ha nem változik a helyzet, meddig tart a humánus megértés?

A szíriai konfliktus már négy éve tart. Akkor miért csak most indult el a menekültáradat? Lehet, hogy a nemzetközi politika, főként az USA szerepvállalása a térségben, többet ártott, mint amennyit használt? Mindenesetre a helyzet olyan súlyos, hogy ENSZ-közreműködést igényel, valamint világméretű konszenzust és tetteket a közel-keleti, különösen a szíriai válság rendezésére.

Ivana Djuric a szentpétervári Európa Egyetem kutató munkatársa; fő kutatási területe a délkelet-európai migráció.