Ítéletet mondtak Orbán csomagjáról - "nem éppen biztató"

A Germany Trade and Invest, a minisztérium kereskedelem – és beruházásfejlesztő hivatala rendszeres jelentésekben tájékoztatja a német befektetőket az egyes országok helyzetéről. A most megjelent, 2010-2011-ről szóló jelentés nem éppen biztató.

Magyarországon a gazdasági növekedés eleinte gyenge marad, de 2013-tól, amikor a tervek szerint a jelenlegi 19-ről 10 százalékra csökkentik a társasági adót már jelentkezhetnek a teljesen átalakított adórendszer hatásai – írják. Mindenesetre a Nemzetközi Valutalap szerint a bevezetett kockázatos intézkedéssorozat többnyire a külföldi tulajdonú bankokat és vállalatokat terheli majd az energiaiparban, a kereskedelemben és a távközlésben. Az utóbbinál a (német tulajdonban lévő) Magyar Telekomnál például az éves nyereség több, mint egyharmadát viszi el a különadó, a kereskedelemben emiatt a külföldiek beruházás helyett inkább leépítenek majd és „szakértők nem zárják ki, hogy áruházláncok kivonulnak.”

A jelentés szerint a cégek mind a kiskereskedelemben, mind a távközlésben „a különadóknak több, mint egyharmadát áthárítják majd a fogyasztókra, ami az áremelkedést 2011-ben és a rákövetkező években 3.5 százalék fölé viheti.” A bankok különadója, amely a veszteségesekre is vonatkozik, visszavetheti a növekedést, mert a vártnál vontatottabb lesz a hitelek kihelyezése. A különadók „tartósan rontják sok nagy külföldi beruházó nyereségét és nem vehető bizonyosra, hogy az adók nem maradnak fenn 2014 után is” - miközben „a kormány ismételten pellengérre állította az anyacégekhez történő nyereség - átutalás mértékét.”

Az érintett, túlnyomórészt német nagyvállalatok megítélése szerint a különadók „szokatlanok egy EU-tagállamban”, különös tekintettel Magyarország függőségére a külföldi beruházásoktól és a tényre, hogy e beruházások negyede német. Az EU által rendelkezésre bocsátott fejlesztési források legnagyobb hozzájárulója ugyancsak Németország, ezek a pénzek csak 2010 első félévében 1.5 milliárd eurót tettek ki.

Kitér a jelentés arra, hogy a kormány jogász-csoportokkal vizsgáltatja ki a PPP (magán és állami) konstrukcióban megvalósult projekteket és szerződés-módosításokra készül. A cél az, hogy a stratégiai ágazatokban visszaszorítsák a külföldi beruházókat, míg a kormány - és az EU-s pályázatokat célzottan a hazai vállalkozóknak szánják.

A berlini kormányhivatal emlékeztet a magán-nyugdíjbiztosítások átirányításának ügyére azzal, hogy e biztosítók többsége is külföldi. „Brüsszel e lépést inkább az EU szabad piaca elleni támadásnak tekintheti, mint valós takarékossági intézkedésnek, így ezeket az összegeket továbbra is beszámíthatja az állandósságba. Ez viszont azt jelentheti, hogy már 2011 elején újabb tűzoltó-intézkedésre lehet szükség”

Újabb leminősítés veszélye

„Magyarországnak a következő hónapokban mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a lefokozást valamely hitelminősítő intézet részéről. A Nemzetközi Valutalap szerint továbbra sem bizonyos, hogy a 2011-es költségvetési hiány 3 százalékra vagy az alá szorítható-e, míg az alappal előreláthatóan nem lesz új megállapodás. 2011 végén nagy finanszírozási szükséglet áll majd elő – írja jelentésében többek között a German Trade and Invest.

A jelentés egyébként a német beruházók szempontjából az ország erősségének ítéli, hogy az idei választások után országosan és helyi szinten is világos többségi viszonyok alakultak ki. Magas a gazdaság termelékenysége, jól képzett a munkaerő, jó az infrastruktúra s az ország, amelynek gazdasága szorosan összefonódott a némettel, hídfőállást kínál Délkelet-Európa és a Nyugat-Balkán felé.

A hátrányok között említik a nyelvi nehézségeket, az egészségügyi, a szociális és a közigazgatási reform megrekedését, a kisebbségi (roma) problémákat, a nyilvános pályázatok átláthatatlanságát és „a hatékony parlamenti ellenzék és ellenőrzés hiányát.”

További írásokat olvashat Németországról a