Iskolák – hittan nélkül

Az elmúlt 22 év alatt, amióta a lengyel iskolákba visszatért a hittan oktatása, nem mindenütt vannak ilyen tanórák. A lengyel oktatási minisztérium adatai szerint 888 olyan iskola van (ezekben 30 ezer tanári állással), amelyekben nincs ilyen foglalkozás, s ez nem csupán a katolikus vallásra, hanem más hitekre, s az állami és magániskolákra is vonatkozik, az oktatás minden szintjén. Arra vonatkozóan azonban, melyek ezek az iskolák, a minisztérium nem tette nyilvánossá az adatokat.

A hittan, vagy az azt helyettesítő etika oktatására kizárólag akkor kerül sor, ha legalább 7 tanuló közli, hogy ezeken az órákon részt venne, ők alkothatnak egy tanuló csoportot. Nem feltétlenül egy osztályba kell járnia ennyi diáknak, jöhetnek különböző szintű osztályokból is. A legtöbb iskola eleve feltételezi, hogy lesz ennyi érdeklődő és sok helyen a szülőktől írásbeli nyilatkozatot kérnek, hogy a gyermek fog hittanra járni. A jogszabályok szerint ugyanakkor ennek fordítva kellene lennie: a szülőknek maguktól kellene jelezniük, hogy a gyereket beíratják a hittanra.

Ez már az oktatás-nevelés legalsóbb szintjein kialakult gyakorlatot is jelenti. Az óvodások – az is, akit először visznek a kisdedóvóba – már a szünidő utáni első napon részt vesznek hittanon, amelyről aztán a szülők csak a nap végén szereznek tudomást. Ez természetesen nem csupán a nagyvárosok nagy óvodáiban van így, még elterjedtebb ez a megoldás a kisvárosokban és a falvakban. Ezeken a helyeken egy esetlegesen erre igényt nem tartó szülőt, illetve annak gyermekét nagyon nagy ellenszenvvel fogadják.

Az idén szeptember elseje óta minden iskolában a tantervet új szabályoknak megfelelően kell kialakítani. Ennek értelmében a hittan órákat a fakultatív tantárgyak közé kell tenni, az etikát, a családi életre nevelést, a kisebbségi nyelveket és a kiegészítő sport foglalkozásokat is. Ezek a tantárgyak nem kötelezőek, csak akkor, ha a szülők, vagy nagykorúak esetén maguk a tanulók deklarálják részvételüket. Ez a változás érinti ezeknek a tárgyaknak a finanszírozását is, mert az ezekre való pénzt az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk.

Az egyház véleménye szerint az új szabályok oda vezethetnek, hogy a hittan fizetőssé válhat egyes helyeken, sőt okot adhat arra, hogy egyszerűen megszüntessék, arra való hivatkozással, hogy az önkormányzat költségvetésében erre nincsenek meg az eszközök. Az eddigi adatok azonban azt mutatják, hogy a hierarchia félelmei megalapozatlanok, mert tavalyhoz képest csökkent azoknak az iskoláknak a száma, ahol nincs hittan óra. Az oktatási minisztérium szóvivője szerint az állami iskolákban nem lehet pénzt kérni a hittanért és nem lehet a tanrendből kiiktatni sem pénzügyi okokra hivatkozva.

A lengyel püspöki kar ugyanakkor követeli, hogy a hittan legyen érettségi tantárgy is. „A hittan érettségi vizsga nagyobb mértékben tenné lehetővé a végzős gimnazisták körében az integrált világnézet kialakulását” – írták a püspökök. „Egy demokratikus rendszerben természetes a hittan érettségi vizsgájához való jog követelése. Egy ilyen vizsga a hittan tanulása más tantárgyakkal való egyenjogúságának alapszabályait realizálná.”

Az újságok szerint ez a kérdés a következő – az egyházi pénzalap és az in vitro kérdése melletti – vita témája lehet a kormány és a lengyel parlament ülésein. A digitalizációs és adminisztrációs miniszter, Michal Boni már reagált, és nemet ugyan nem mondott a kérésre, de értésre adta, hogy ennek realizálása feszültségeket okozhat. Mások szerint manapság a hittan inkább a hitet érinti, mint a tudást, és igen nehéz hitből érettségizni.

Az egyházi hierarchia azt szeretné, ha az ügyet minél gyorsabban rendeznék, és már a 2015-ös tanév érettségi szabályai közé bekerülne a hittan. A Gazeta Wyborcza című lap közvélemény-kutatása szerint ugyanakkor a lengyelek 74 százaléka nemcsak a hittan tantárgyból való érettségi, de egyáltalán a tantárgy iskolai oktatása ellen tette le voksát. Az érettségi mellett csupán a megkérdezettek 4 százaléka szavazott.