Írország az íreké?
Az egykor terror tépázta Észak-Írországban most szavazással írhatnak történelmet: a parlamenti választáson győztes katolikusok akár egyesíthetik a szétszakított országot. Egyben marad-e Nagy-Britannia és van-e visszaút az északíreknek az EU-ba?
Egykor – úgy tartották – a Brit birodalom területén soha nem megy le a nap. Mára egy közel 2 milliós lakosú birodalomrész is elég lehet a koronás oroszlán térdre kényszerítéséhez.
Az 1921-ben aláírt angol–ír békeszerződés alapján Észak-Írország százegy éve tartozik az Egyesült Királysághoz. Történetünk főszereplője, a katolikus és nacionalista Sinn Féin (az ír kifejezés jelentése „Mi magunk”) ennél is öregebb: 1905-ben alapította a militáns Ír Köztársasági Testvériség romjain Arthur Griffith. A pártalapítás előtti évben adta ki az ír egység szükségességéről és módjáról szóló elképzeléseit a Magyarország feltámadása című könyvében – ugyanis követendő példának tartotta az 1867-es Kiegyezést, amit mintának szánt a brit-ír együttélés számára. Mindhiába.
Érdemi párbeszédre, majd valamiféle kiegyezésre a század végéig várni kellett. A közbülső időszak a terroré – ezrek estek áldozatul az ír-brit viszálynak. Mindkét oldal, a protestáns britek és a katolikus írek egyként gyászolják halottaikat és viselik évtizedeken át elkövetett bűneik terhét.
(Dr. Beck István elemzése az északír választásokról a csütörtökön megjelent 168 óra hetilapban olvasható teljes terjedelmében.)
