Internet az expresszen

Az Adlert, a német földön elsőnek közlekedő gőzmozdonyt a vasúti közlekedés úttörői, a britek építették – a vagonok már helyben, fából készültek, Könnyűnek kellett lenniük, hogy adott esetben gőz híján, lovak is vontathassák azokat. Az Adler egyébként évtizedekig szolgálta a bajor királyi vasutat. Századik évfordulójára megépítették a mását, az ott állt a nürnbergi Német Vasúti Múzeumban – amíg öt éve a tűz nagyrészt elpusztította. Nem kis költséggel és fáradsággal azonban újjászületett – a romantikus mozdony különleges alkalmakkal néha ma is húz nyitott kis vagonokat, tele a vasút barátaival.

Az ország egyébként tele vasútvonalakkal és a német vasút (általában) közmondásos pontosságával közlekedő szerelvényeivel. Láttukra a Bécstől keletre élő európai csak irigykedni tud: a mifelénk máig használt régi vagonoknak már nyoma sincs. A helyközi forgalomban tágas, korszerű motorvonatok, a nagyobb távolságokat még nagyobb kényelemben, még gyorsabban tehetjük meg az áramvonalas expressz-vonatokon. Naponta kereken 4 millió utast, évi 341 millió tonna árút szállítanak a Deutsche Bahn vonatai s a cég a német gazdaság egyik kiemelkedő szereplője: kereken 239.000 embert foglalkoztat, az éves forgalom meghaladja a 29 milliárd eurót. A német Európa legnagyobb vasúti hálózata, a DB az első helyen áll földrészünk vasúti teherszállításában, a másodikon a személyszállításban. 64.000 kilométert tesznek ki Németországban a vasúti sínek és vagy 5.700 pályaudvar, állomás található…

Angela Merkel kancellár a napokban, a nürnbergi jubileumi ünnepségen méltatta a DB kiemelkedő jelentőségét a német gazdaság fejlesztésében. Ám nem mulasztotta el, hogy emlékeztessen az előd, a Reichsbahn szerepére, amelynek szerelvényei zsidók és más üldözöttek millióit szállították a halálba vagy rabszolga-munkára. A kormányfő köszönetet mondott a DB vezetőinek, amiért azok feldolgozták a német vasút történetének ezt a szégyenletes szakaszát.

Vasút vagy repülő?

A DB a közelmúltban Budapesten is bemutatkozott a szakmai és a szélesebb közönségnek, hiszen a személy – és a teherforgalom jelentős része bonyolódik a német vasúti hálózaton. Budapestről a Railjeten Bécsen át 7 óra alatt lehet eljutni Münchenbe, 8 óra alatt Nürnbergbe, 10 óra alatt Stuttgartba. Bécsi átszállással napi hat ICE-járat visz el ugyancsak gyorsan Frankfurtba. A téli menetrenddel december 12-től ismét közvetlen ICE járat nyílik Bécs és Hamburg között: az expressz 9 óra alatt teszi meg az utat. Alkalmasint nem kevés magyart is szállítanak ezek a vonatok: a statisztikák szerint Ausztria után Németország a második legkeresettebb magyar úticél – elsősorban a városok, a kulturális utak népszerűek.

Egyébként a hamburgi, vagy más, távolabbi vasúti összeköttetés valamivel a lélektani határ felett helyezkedik el, amikor eldöntjük, hosszabb utat vonaton, vagy repülőn teszünk-e meg. A szakemberek szerint határesetekben egyre többen döntenek a vasút mellett: a látszatra rövidebb repülőúthoz járulnak még a repülőterekre való utazások, a szigorodó biztonsági előírások miatt egyre hosszabb várakozás, nem beszélve egyéb lehetséges késésekről. Ilyen kockázatok a vasútnál nincsenek s a gyors, kényelmes szerelvényekben akár munkával is tölthetjük az időt. Sikeresek a DB kísérletei, hogy az expresszvonatokban biztosítsák a mobiltelefon használatát s a helyi hálózat a laptopokhoz egyes szerelvényeken már működik. Mindez elvileg már lehetséges volna Bécs és Budapest között is – ha rendelkezésre állna a megfelelő infrastruktúra, hallhattuk a DB képviselőitől.