Oroszország nem szuperhatalom. Oroszország nem birodalom. Oroszország csak egy benzinkút.

„Az orosz gazdaság világgazdasági szempontból teljességgel jelentéktelen, kivéve az olaját és a földgázt. Alapvetően egy nagy benzinkút”

– idézi a New York Times-nak nyilatkozó Jason Furman közgazdászt a Portfolio.

Valójában az orosz gazdaság minden ellenkező meggyőződéssel szemben valójában nem képvisel nagy súlyt a világgazdaságban, az ország GDP-je leginkább Brazília szintjén mozog, messze elmaradva Németországtól, az Egyesült Királyságtól, vagy Franciaországtól. Vásárlóerő-paritáson alapuló GDP-je pedig még a Magyarországénál is kisebb.

Így hát hiába képvisel jelentős katonai erőt az ország, ha például egy NATO-val esetlegesen kirobbanó konfliktus finanszírozására egészen egyszerűen nincs elegendő pénze. A nagyhatalom Európában messze a legnagyobb lakossággal rendelkezik, ehhez képest viszont a gazdasága - így Olaszországétől is elmaradva - pusztán az ötödik a rangsorban. Oroszország voltaképpen - hiába a gigantikus nem megújulókból származó bevétele - egy fejlődő országnak számít.

És még annak is gyenge.

Az elmúlt 10 év során az orosz gazdaság mindössze egyszer volt képes 4 százalékos bővülésre, átlagosan nagyjából 2 százalék körül mozog, így a nyugati országokhoz mért hátránya nem tud csökkenni, az orosz lakosság életszínvonala pedig elég mélyen van folytatólagosan.

Ugyan az EU a földgáz-felhasználásának 80%-át importból fedezi, és az import 40%-a Oroszországból érkezik, ami mellett ugyanez a kőolaj esetén 27%-os arányt jelent, viszont az európai országok - ha ennek rövidtávon nincs is nagy hatása - de már minden eddiginél nagyobb sebességre kapcsoltak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megszüntetésében, illetve ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrások kiaknázásában és elterjesztésében.

Németország nem kis részben az ukrajnai invázió miatt jelentősen megnöveli a partmenti és nyílt tengeri szélenergia-termelését, valamint a napenergia hasznosítását. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke januárban már kijelentette:

„Ha valóban meg akarjuk akadályozni hosszútávon, hogy Putyin nagyon gazdag legyen, megújulókba kell fektetnünk, és gyorsan kell ezt tennünk.”

 Mindezzel együtt viszont fontos azt is hangsúlyozni, hogy az orosz államadósság alacsony, költségvetési helyzete stabil, így a tőkeáramlás korlátozása rövid távon biztosan nem fogja tudni jelentősen padlóra küldeni. Az exportkorlátozások, a tőkeáramlások korlátozása, a személyes szankciók, és számlabefagyasztások egyelőre várhatóan nem fogják megroppantani Moszkva költségvetését, különösen, ha hozzávesszük azt a gigászi monetáris tartalékot, amit az ország a közelmúltban felhalmozott.

Hosszas háborúra kell készülni a gazdasági frontokon is.

(Kiemelt kép:  Moszkva, 2022. február 1. A Kreml által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) tárgyalása Moszkvában 2022. február 1-jén. MTI/Kreml)