Hogy mi van?

2015. július 13., 13:24

Bolgár György sorozata

Azt állítja Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter (az Inforádióban), hogy 2010-ben „Magyarország kétségtelenül rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, hiszen korábban kellett az IMF-hez segítségért fordulnia a túlélés érdekében”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a hazudozásnak nincs határa. Jellemző, hogy a 2010-es választás után Kósa Lajos és az akkori Orbán-szóvivő Szijjártó még megelégedett azzal, hogy az egész világ megdöbbenésére közölte: Magyarország könnyen a görögök sorsára juthat és csődbe mehet, ha nem változtat azonnal a gazdaságpolitikán és nem vezet be rendkívüli intézkedéseket. Vagyis a görögök csődben voltak 2010-ben, de Szijjártóék szerint mi nem. Mellesleg Magyarországnak 2008-ban azért kellett az IMF-hez, illetve az unióhoz fordulnia pénzügyi segítségért, mert a kirobbant világválságban sehonnan nem tudott hitelt fölvenni, Görögország viszont az euróövezet tagjaként még igen. Ami pedig a 2010-es gazdasági mutatókat illeti: a görög adósság a GDP 112 százalékán állt, a magyar 81-82-n. A görög költségvetési deficit 13,6 százalék volt, a magyar 4,5, a fizetési mérleg hiánya ott 11,6 százalék, itt 0,2, de a görögöknek háromszor akkora csődkockázati felárat számítottak, mint a magyaroknak, és végül: nálunk a GDP 2010-ben már nőtt, miközben a görög 5,4 százalékkal zuhant. Na ki volt rosszabb helyzetben? Ezt adja össze Szijjártó. Már ha tud számolni.

Azt is állítja Szijjártó Péter
(Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettessel folytatott tárgyalásai után Dubrovnikban, a változatlan amerikai aggályokra válaszul), hogy „a magyar médiaszabályozás, a választási rendszer és az igazságszolgáltatás területén a magyar jogszabályok és a jogszabály-alkalmazási gyakorlat teljes mértékben kiállja az európai jogszabályok és értékek próbáját”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem állja ki. Legutóbb az Európai Parlament, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosa figyelmeztetett erre, sőt a parlament határozata felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdje el Magyarországon az alapvető jogok, a jogállam és a demokratikus intézmények monitorozását. Amit Szijjártó és főnöke nyilván ki nem állhatna.

Azt állítja Hoppál Péter
kulturális államtitkár (a Magyar Hírlapban), hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a múzeumok megtöbbszörözték látogatottságukat.

Ezzel szemben a tény az,
hogy éppen ellenkezőleg: a magyarországi múzeumlátogatók száma csökkent. Az 1990-es 14 millióból 1995-re már csak 9 millió maradt, onnan aztán 2006-ig növekedés indult meg 11 millió 600 ezerig, majd ismét jött a visszaesés, és 2014-ben már kevesebb mint 9 millió ember nézte meg a múzeumokat. A kormányzati nagyotmondás viszont valóban megtöbbszöröződött.

Azt állítja Soltész Miklós,
az EMMI államtitkára (Csákberényben, az ukrán–orosz konfliktusról), hogy békétlenség miatt van háború két testvérnép között. Az emberek nem értik meg, hogy a béke a kereszténység üzenete, és az jóval fontosabb, mint a politikailag szított ellentétek mellé állni, mondta Soltész.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Ukrajnában nem békétlenség miatt van háború (pontosabban gyakran be nem tartott tűzszünet), hanem a Krím annektálása, Oroszország agressziója miatt. Tessék elmagyarázni Putyinnak, hogy ne békétlenkedjen, az Orbán-kormánynak pedig azt, hogy ne mismásoljon!

Azt állítja Hende Csaba
honvédelmi miniszter (egy ünnepélyes altisztavatáson), hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által indított háború Szíriában és Irakban hatalmas menekülthullámot indított el a „megtelt” Európa és Magyarország felé.

Ezzel szemben a tény az,
hogy sem Európa, sem Magyarország nem telt meg: demográfusok szerint az unió gazdasági növekedésének fenntartásához a következő évtizedekben szükség lesz a folyamatos bevándorlásra. Magyarország pedig olyannyira nincs tele, hogy a magyar lakosság száma 1980 óta csökken, és jelenleg 850 ezerrel vagyunk kevesebben, mint három és fél évtizede. Most akarjuk kitenni a megtelt táblát?

Azt állítja a Magyar Távirati Iroda
(belgrádi tudósításában, Angela Merkel német kancellár ottani tárgyalásairól), hogy „az Európai Unió segíteni fogja a nyugat-balkáni országokat és Magyarországot, hogy megoldást találjanak az illegális bevándorlás áradatára”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Merkel asszony nem használta az illegális bevándorlás kifejezést, hanem végig menekültekről beszélt. De úgy látszik, az MTI-nek becézett kormányszerv nem a német–magyar, hanem az Orbán–Orbán szótárból dolgozik.