hírek

Tanársztrájk
Sikeresnek ítélte meg a múlt szerdán megtartott tanársztrájkot Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Bejelentette, egyelőre nem készülnek újabb tiltakozó akcióra, viszont várják Palkovics László oktatási államtitkár meghívását a tárgyalások újabb fordulójára. A 21 év szünet után először megtartott általános sztrájkban 25 ezer tanár vett részt.

Levélvoks
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben voksolást, ez ugyanis nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.

Századvég
Sikeres hetet tudhat maga mögött a Századvég Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnökét, Lánczi Andrást a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa az intézmény rektorjelöltjévé választotta, ugyanakkor az alapítvány kuratóriumának elnökhelyettesét, Szalay-Bobrovniczky Kristófot a kormány londoni magyar nagykövetnek jelölte.

Vétó
Karácsony Gergely polgármester megvétózta a zuglói képviselő-testület fideszes-szocialista voksokkal elfogadott határozatát, amelynek értelmében a XIV. kerület támogatja a Liget-projektet. A PM-es politikus szerint „vaskos félreértés történt”, ezért újra kell tárgyalni a kérdést, és vissza kell vonni az önkormányzati döntést.

Hiszékeny
A Fővárosi Törvényszék első fokon felmentette a hivatali vesztegetés vádja alól Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselőt, korábbi XIII. kerületi alpolgármestert. Az ügyészség fellebbezése miatt az ítélet nem jogerős.

Szerbia
Az eddig is kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt győzelmét hozta Szerbiában az előrehozott parlamenti választás. A miniszterelnök-pártelnök Aleksandar Vučić a voksok felének begyűjtését úgy értékelte: a lakosság támogatja az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtását.

Erkély
A Várban megkezdődött annak az erkélynek az építése, amit a Duna fölé magasodó budavári Karmelita-kolostorhoz, Orbán Viktor miniszterelnök leendő hivatalának épületéhez csatolnak. Örökségvédelmi szakemberek szerint a műemlék épület bővítése főként azért aggályos, mivel az UNESCO engedélye nélkül nem szabad változtatni a világörökségi látképen.

Alstom
Összesen mintegy hatszázezer eurót – mai árfolyamon 180 millió forintot – kapott a francia Alstomtól Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök cége – írta meg a Magyar Idők. A lap emlékeztet rá, hogy az Alstom ügyeivel kapcsolatban az Egyesült Királyságban és hazánkban is büntetőeljárás zajlik.

Simicska
Egy vírusfertőzés szövődményével kórházba szállították Simicska Lajost. Nyerges Zsolt, a nagyvállalkozó barátja-üzlettársa közölte, nincs komoly baj, Simicska néhány napon belül felépülhet.

Medencehosszal
Megerősítették tisztségében Gyárfás Tamást a Magyar Úszó Szövetség hétvégi közgyűlésén, amelyen a Kiss László-botrány miatt tartottak bizalmi szavazást az elnöki posztról. A nyílt szavazáson a 120 jelenlévőből – egy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett – 118-an voksoltak Gyárfásra.

Temetés
Múlt pénteken a Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra Kertész Imrét. A 87 éves korában elhunyt Nobel-díjas író ravatalánál Esterházy Péter és Spiró György mondott búcsúbeszédet.

Alkotmányos csata

Csatában, nagy politikai küzdelemben született az Alaptörvény, és ebben mi voltunk a győztesek – mondta Orbán Viktor kormányfő az új alkotmány elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett hétfői ünnepségen a parlamentben, ahol egyetlen ellenzéki képviselő sem jelent meg. Ott voltak viszont a közjogi méltóságok, a bíróság, az ügyészség vezetői és a kormánypárti politikusok.

Orbán előtt Szájer József fideszes uniós képviselő beszélt arról, hogy ő – mint fogalmazott – „ránevet, udvarias, európai nevetéssel” azokra, akik annak idején azt mondták, összedől majd az alkotmány, pedig az a magyar állam és a nemzet működésének biztos alapja lett. Schmitt Pál volt köztársasági elnök pedig arról szónokolt, hogy az új Alaptörvénynek van morális töltete.

Orbán – aki megköszönte Schmittnek, hogy az előre látható támadások ellenére aláírta az Alaptörvényt – azt kérdezte: lehet-e békességben élnie azoknak, akiknek a törvényre vonatkozó szellemi koncepcióik ellentétesek egymással? Meg is válaszolta: szerinte ez a „békés egyet nem értés kultúrája szerint” lehetséges.

A kormányfő az uniót Magyarországgal összehasonlítva úgy vélte, míg Európának nincsenek megoldási javaslatai sem a pénzügyi, sem a bevándorlási válságra, sem pedig a terrorra, addig Magyarországot a tett és az életerő jellemzi, és mindig előáll valamilyen indítvánnyal. Ennek szerinte az az oka, hogy az uniónak nincs, de Magyarországnak van alkotmánya. Megismételte, a kormány biztonságpolitikai javaslatait (Európát a külső határain kell megvédeni, azoknak ellenőrzését pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni), majd hozzátette, „az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon”.

Az ellenzék nem ünnepelt együtt Orbánnal. A liberálisok szerint egypárti diktátum született öt éve, a PM úgy látja, új alkotmányra van szükség. A szocialisták is új alkotmányt akarnak. Hiller István szerint olyan Alaptörvényt szeretnének, „ami valóban a nép alkotmánya, nem egyszerűen a többséget megszerző politikai elité”, ez azonban nem jelenti a korábban hatályban volt dokumentum visszaállítását. Kovács László korábbi külügyminiszter szerint a mostani Alaptörvény nem az ország érdekeit, hanem „Orbán Viktor hatalmának a megerősítését, megszilárdítását, tartóssá tételét szolgálja”. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint a Magyar Köztársaság halott, „megbecstelenítettek, feldúlták, tönkretették és végül megölték”. Pártja budai Várban tartott demonstrációján úgy fogalmazott: ők nem ünnepelni, hanem gyászolni jöttek, gyászolják a magyar köztársaságot, „amelyik élt 22 évet”.

Törés a Jobbikban

Látványossá vált az egyre éleződő belharc a Jobbikban, miután Vona Gábor a múlt héten bejelentette: pártelnöki jogával élve nem támogatja, hogy a nyári tisztújító kongresszuson Novák Előd, Szávay István és Apáti István újrainduljon a Jobbik alelnöki posztjáért. (A Jobbik elnöke megvétózhatja az alelnökök kinevezését, a párt alapszabálya ugyanakkor nem tartalmazza, hogy az indulást is megvétózhatná.) Novák Előd szerint a nemzeti radikalizmus sorsa a tét, bejelentette, újraindul a tisztségért, egyúttal arra kérte Vonát, gondolja meg magát és biztosítsa a versenyt. Apáti István közölte, úgy érzi, hogy hátba szúrták, ám a pártelnök döntésétől függetlenül mégis harcba száll az alelnöki pozícióért. Apáti szerint nem volt előjele Vona döntésének, hacsak az nem, hogy a pártelnök korábban saját hatáskörében átalakította a frakcióelnökséget. Szávay István még nem döntötte el, hogy indul-e újra a Jobbik alelnöki posztjáért. Mint mondta: nem könnyű kérdés, mivel úgy érzi, a tagságnak komoly elvárásai vannak vele szemben, másrészt viszont nem ragaszkodik a pozíciójához. Szávay azt jósolja, nem lesz pártszakadás a Jobbikban, bár ennek sokan örülnének „jobbról és balról” is, akik szét akarták és akarják verni a pártot. Szávay szerint nem keletkezett egy radikális-nem radikális törésvonal a pártban, és arról sincs szó, hogy az alelnökök összeesküvést szőnének.

A belharc többféleképpen is értelmezhető. Egyrészt lehet, hogy Vona végképp a néppártosodás útjára terelné a Jobbikot, és emiatt akarja kiseprűzni a pártvezetésből a vállalhatatlan, szélsőséges figurákat. Nem kevésbé valószínű forgatókönyv az sem, hogy saját belső ellenzékétől próbál megszabadulni, hiszen Novák Előd eddig sem rejtette véka alá a kritikáit az elnöki döntésekkel kapcsolatban. A mérsékeltebb irányba történő elmozdulás ellen szól az is, hogy a pártelnök olyan, nem kevésbé radikálisnak számító bizalmi embereivel töltené fel az alelnöki pozíciókat, mint például Toroczkai László (aki egyébként visszautasította a felkérést).