Hiányzó jogbiztonság és kiszámíthatóság
Jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és egyenlő elbánást kérnek az uniós országok Magyarországon működő vállalatai. Azok 600.000 embernek, a dolgozók harmadának adnak munkát. Így nem „pénzszivattyút” jelentenek, hanem a gazdaság egyik alapját. Erről beszélt Sefer Stevan, a Német-Magyar Ipari és Gazdasági Kamara elnöke a testület idei konjunktúra-felmérésének bemutatóján. A felmérésből kitűnik: A gazdaságpolitika hiányzó kiszámíthatósága és a jogbiztonságba vetett bizalom szertefoszlása jelentik a legnagyobb gondot a cégek számára. A nyugat-európai vállalatok sokkal rosszabbnak ítélik a helyzetet, mint egy évvel ezelőtt azért is, mert az adók – az ígéretek ellenére - nem csökkentek, hanem nőttek
A kiszámíthatósággal a megkérdezettek kétharmada „nagyon elégedetlen”, további 23 százalék „elégedetlen” – gyakorlatilag senki nem elégedett. Hasonló mértékű elégedetlenség mutatkozik a jogbiztonság, a közbeszerzések átláthatósága, a korrupció visszaszorítása tekintetében is. A felmérés szerint a cégeknek csaknem kétharmada elégedetlen az adóterhek mértékével – ezen belül minden második cég nagyon elégedetlen. A felmérésbe mintegy 200, hazánkban működő, túlnyomórészt német és osztrák, valamint más uniós államból érkezett vállalatot vontak be.
Sefer Stevan, a DUIHK elnöke szerint eddig csak kis mértékben teljesültek a gazdasági szereplők új, beruházásbarát gazdaságpolitikára vonatkozó várakozásai. „Talán túlzott volt a két évvel ezelőtti derűlátás. Az új kormány sok ígéretét kevés kézzelfogható változás követte, a kitűzött, helyes célokkal ellentétes intézkedéseket hoztak és a rövid távú bevétel-növelés érdekében feladták a versenyképességet növelő, hosszú távú terveket. Márpedig gyors változásokra van szükség, mert a türelem véges, a beruházások csökkennek”- hangoztatta. Stevan elmondta: beszéltek már minderről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel is, akinek hosszú listát adtak át javaslataikról, a kifogásolt törvényekről, rendelkezésekről.
Cséfalvay: „a felmérés valósághű”
Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki rendhagyó módon jelen volt a felmérés bemutatóján, azt „tárgyilagosnak és valósághűnek” ítélte, hozzátéve: a maga részéről soha nem minősítette „pénzszivattyúnak” a külföldi cégeket. Cséfalvay méltatta a 17 milliárd eurót kitevő német beruházások jelentőségét s a tényt, hogy tavaly mind a magyar kivitelben, mind a behozatalban valamelyest tovább nőtt Németország részaránya. Abban, hogy a korábbi, jóval magasabb aránnyal szemben a megkérdezett külföldi cégeknek immár csak 71 százaléka hozná újra Magyarországra beruházását, az államtitkár szerint szerepe van a kellő kommunikáció hiányának is. Ezért egyeztetnek immár a nagyvállalatokkal. Stevan elnök viszont arra emlékeztetett, hogy kereken 28.000 vállalattal kéne szót érteni, nem csak a nagyokkal.
Cséfalvay egyébként megerősítette, hogy az év végével megszűnnek az egyes nagyvállalatokra kivetett különadók. Jóllehet ötféle áfa-kulcsra az EU szabályozása nem ad lehetőséget, a kormány eltökélt, hogy a jövedelem terhelése helyett a fogyasztás, a forgalom adóztatására helyezze a hangsúlyt.
Lemaradtunk a régiós versenyben
A gyengülő gazdasági kilátások, de az üzleti környezettel való elégedettség csökkenése is kedvezőtlenül érinti a beruházási és foglalkoztatási terveket, mutat rá a felmérés. Csaknem minden harmadik cég a fejlesztési kiadások csökkentését tervezi, csak egy negyedük akar többet beruházni, mint tavaly. A foglalkoztatási irányzat még enyhén pozitív: minden negyedik vállalat létszámnövelést tervez, miközben a külföldi cégek 20 százaléka elbocsátásokra készül.
A régió más országai lényegesen kedvezőbb értékelést kaptak, Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban számottevően romlott. Térségünkben a legvonzóbb befektetési célpont a vállalatvezetők szerint Lengyelország, amelyet Csehország és Szlovákia követ. Míg azt elmúlt két év felméréseiben Magyarország a 4. helyen állt, idén a tizedikre csúszott. Ez annál sajnálatosabb, mivel a német gazdaság változatlanul kiemelten kezeli a térséget. Amint Dirk Woelfer, a Kamara kommunikációs osztályvezetője rámutatott: Közép-Kelet-Európára háromszor annyi beruházás jut, mint a sokat emlegetett Kínára, ezen belül Magyarországra háromszor annyi, mint Brazíliára és több, mint Japánra.
A reprezentatív felmérést a hasonló tavalyival összehasonlítva az idei sokkal negatívabb. A Kamara a magyar gazdaság három százalékos, akár magasabb növekedését várta 2011-re és a külföldi cégek jóval derűlátóbban ítélték meg a konjunkturális és az üzleti kilátásokat. Igaz, az Orbán- kormány munkáját már tavaly csupán a cégvezetők 13 százaléka értékelte jónak, egy harmada pedig rossznak. Idén azt a cégvezetőknek több, mint a fele minősítette gyengének.
