Hétvége Walesáért
A lengyel hírek első helyét hetek óta Walesa múltja foglalja el. A hadiállapot belügyminiszterének, Cieslaw Kiszczak tábornoknak – aki nemrégiben hunyt el – özvegye állítólag a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) el akarta adni férje iratait. Maria asszony éppen az ellenkezőjét mondja, szerinte az intézet ajánlott fel tetemes összeget a hagyatékért, de tény, hogy a tábornok lakásáról és nyaralójából tetemes mennyiségű iratot vittek el, s azóta arról vitatkoznak a szakértők és a közvélemény egyaránt: valódiak vagy hamisítottak-e azok a dokumentumok, amelyek szerint Lech Walesa 1970 és 1976 között az SB (titkosszolgálat) munkatársa volt-e és ezért pénzt kapott-e.
Ezekből az iratokból előkerült olyan is, amely szerint Walesa aláírta a beszervezési nyilatkozatot, A Lech Walesa aláírása alatt ott a Bolek (fedőnév) is, sőt iratok mutatják jelentéseit. A volt államfő tagadja ezt, szerinte „Lengyelország és a világ szeme előtt leköpték őt”, s politikusok, volt szolidaritás aktivisták, történészek vitatkoznak azon, mi az igazság. Mi több az egyik orosz újság jelentését is közreadták, mi szerint nemcsak a lengyel titkosszolgálatnak, de a KGB-nek is dolgozott a béke Nobel-díjas egykori Szolidaritás vezér, s a PiS már azt is követeli, hogy fizesse vissza a teljes Nobel-díj összegét, valamint a róla elnevezett gdanski repülőtér nevét is változtassák meg, ha másképp nem, hát népszavazással döntsenek erről.
Ennek kimenetele azonban kétséges lehet: a hét vége Lengyelországban a Walesa melletti kiállás jegyében telt, nevét a társadalom nagy része a demokráciával kacsolta össze, s a Ronald Reagen idején tett amerikai látogatása során mondott beszéde híres szavai (MI, a nemzet) lettek a szombati varsói tüntetés jelszavai is, A demonstráción áradt a tömeg. egyes becslések szerint 80 ezren is voltak és a Kaczynski-uralom végét követelték. Ugyanakkor más nagyvárosban (pl. Wroclaw) is voltak a KOD (Bizottság a Demokrácia Védelmére) által szervezett tüntetések, amelyeken a konzervatív, liberális és baloldali politikusokon kívül a civilek is felszólaltak. Leszek Balcerowicz, a lengyel gazdasági reform atyja szerint a KOD Lengyelország egyetlen reménye arra, hogy újra a demokrácia útjára lépjen.
Vasárnap a volt államfő háza elé terveztek a gdanski polgárok szimpátiatüntetést, végül a Szolidaritás terén gyűltek össze – 25 ezren, s felszólalt Walesa 8 gyermekének anyja, Danuta asszony is.
Egyes elemzők szerint az egész ügy mögött Jaroslaw Kaczynski áll, akinek egyik legnagyobb ambíciója, hogy egyrészt bosszút álljon egykori főnökén, másrészt ő akar lenni a világ szemében „A lengyel” – II. János Pál halála óta a legismertebb élő lengyel a világon Lech Walesa.
Arra azonban már kevesen emlékeznek, hogy Walesa és Kaczynski a legközelebbi munkatársak voltak. Honnan ered tehát a gyűlölet? Ezt eleveníti fel a Gazeta Wyborcza című lapban Patryk Strzalkowski.
1989-ben még a Kaczynski ikrek a szenátusba jelöltették magukat, alig két év múlva egy nagygyűlésen Walesa azt mondta nekik: „Veletek majd az ügyészség foglalkozik”. mi történhetett ez alatt a két év alatt?
A testvérek a 80-as években Walesa közeli munkatársai voltak, Lech ott volt Walesa oldalán, amikor előkészíteték a hivatalos tárgyalásokat a kommunista hatalommal, és a kerekasztal ülésein is részt vett mind a két testvér. 1990-ben a fivérek támogatták Walesa köztársasági elnökké jelölését, s amikor nyert is, Lech kancelláriájának főnöke lett, Jaroslaw pedig elnöki miniszteri posztot töltött be. Rövidesen azonban vitázni kezdtek Walesával a kormányfő személyéről, a gyors reformok és változások bevezetéséről, és az új választási törvényről.
1991 novemberében, már túl az első valóban szabad parlamenti választásokon, Walesa államfő találkozott a parlamenti pártok vezetőivel – köztük Jaroslaw Kaczynskivel, ki a PC (Egyetértés Centrum) főnökével. Eltérő a véleményük az új kormány megalakításáról, a hangulat feszült, végül Walesa kitört: „Te ígértél kommunistátlanítást! Te ígérted a gyorsaságot! Én bolond, mindent elhittem! Elmondtam az embereknek és most mi van? Azt kell mondjam, hogy nem tartottam be?” – mondta a Gazeta Wyborcza leírása szerin t Jaroslawnak Walesa és még odavetette: „Veled az ügyész foglalkozik!”, mire Kaczynski visszaszólt: „Majd meglátjuk, kivel foglalkozik!”.
Később az ikrek egyre csak mondták és ismételték, hogy Walesa „államfőként nem használta ki lehetőségeit és saját befolyását építette ki, s konzerválta a régi kommunista rendszert”. A szemére vetették, hogy nem eléggé képzett, és még az is lehet, hogy „belekeveredett” a kommunista hatalomba. Walesa ugyanakkor azzal vádolta őket, hogy rajta keresztül akartak kormányozni, és mindenekelőtt a saját érdekeikre ügyeltek.
1991 decemberében a Kaczynski fivérek által támogatott Jan Olszewski került kormányra, de hat hónap után, amikor belügyminisztere, Antoni Macierewicz nyilvánosságra hozta a politikusok listáját, akik állítólag kommunista ügynökként a minisztérium archívumában szerepeltek, s ezen a listán Walesa is szerepelt (az államfő ezt tagadta és a lusztrációs bíróság neki adott igazat), a kormány megbukott. Ma Macierewicz a Kaczynski párt (PiS) elnökhelyettese és az új kormány hadügyminisztere.
Ekkorra a régi kollégák közötti törés hatalmas, és már 1993-ban Jaroslaw Kaczynski egy nagygyűlésen, amelyen Walesa figuráját elégették részt vett és azt mondta: – A mi elnökünk kellett volna legyen, és kiderült, hogy a vörösök elnöke.
1995-ben Walesa vesztett az elnökválasztáson és visszavonult az aktív politikától, 10 évvel később a Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra került, Lech államfő, Jaroslaw Kaczynski kormányfő lett. Ekkor a konfliktus újra napirendre került a fivérek azzal vádolják Walesát, hogy „elárulta a Szolidaritás eszméit” és jobboldali politikusokat figyel meg.. Walesa 2007-ben békejobbot nyújtott, meghívta a testvéreket a névnapjára, hogy „a politikai ellenfelekkel egy kupica mellett megegyezzenek”, de Lech Kaczynski közli, hogy Walesával csak a bírósági teremben hajlandó találkozni.
Egy évvel később a köztársasági elnök, Lech Kaczynski egy interjúban azt állította, hogy Lech Walesa a Lengyel Népköztársaság titkosszolgálatának munkatársa volt, Bolek álnéven. Bejelentette azt is, hogy az IPN nyilvánosságra hozza az ezt igazoló dokumentumokat. Megjelent egy könyv is, „A Biztonsági Szolgálat és Lech Walesa” címmel, azt bizonygatva, hogy a Szolidaritás vezére tényleg Bolek titkos ügynök volt.
Strzalkowski kommentárja szerint Kaczynski és tábora politikailag kihasználják, hogy Walesát és az egész III. Lengyel Köztársaságot támadják. Az egykori államfő együttműködése az SB-vel szerintük azt bizonyítja, hogy a jelenlegi Lengyelországot a „régi kommunista rendszer” irányítja, ezért az ország rossz helyzetben van, amelyet megjavítani csak a „rendszerrel” kapcsolatban nem álló emberek tudják – azaz a Jog és Igazságosság emberei és környezete.
