Harari: Putyin csatákat nyerhet, háborút nem

Az izraeli történész szerint az orosz birodalom halotti bizonyítványára nem Mihail Gorbacsov nevét fogják ráírni, hanem Vlagyimir Putyinét. 

2022. február 28., 11:07

Szerző:

„Kevesebb mint egy hete tart a háború, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin történelmi vereség felé tart. Lehet, hogy minden csatát megnyer, de a háborút elveszíti” 

– ezzel kezdi a The Guardian oldalán megjelent írását Yuval Noah Harari izraeli történész, író, aki azt fejtegeti, hogy az orosz elnök egyszerűen elkalkulálta magát Ukrajna inváziója előtt, és nem számított olyan karakán ellenállásra, mint amivel az orosz seregek most szembesülnek.

A 444 szemléje alapján a történész azt írja: „Putyin álma az orosz birodalom újjáépítéséről mindig is azon az elképzelésen alapult, hogy Ukrajna nem igazi nemzet, hogy az ukránok nem igazi nép, és hogy Kijev, Harkiv és Lviv lakói mind Moszkva uralma után vágyakoznak. Putyin annyiszor elmondta ezt a hazugságot, hogy láthatóan ő maga is elhitte.”

Harari szerint Putyin túlértékelt néhány körülményt, mielőtt kirobbantotta a fegyveres konfliktust. Azt gondolta: Oroszország katonai fölénye elég nagy ahhoz, hogy pár nap alatt lerohanja Ukrajnát, a NATO pedig nem fog nyíltan beavatkozni, főleg nem ilyen rövid idő alatt. Azzal is számolt, hogy az orosz olajtól és gáztól való európai függőség miatt Németország habozni fog kemény szankciókat bevezetni. Úgy tervezett, hogy néhány nap alatt átszalad az ukránokon, bábkormányt hoz létre Kijevben, és mire a nyugatiak eszmélnek, már késő lesz.

De nem is ezeknek a tényezőknek a túlbecsülése volt a legnagyobb hiba, amit az orosz elnök elkövetett Harari szerint. Putyin tényleg elhitte, hogy Ukrajnának nincs önálló nemzeti identitása, és elfogadja majd Moszkva gyámságát. „2014-ben a Krímben az emberek alig álltak ellen az orosz megszállóknak. Miért lenne ez 2022-ben másképp?” - gondolhatta az orosz elnök az izraeli történész szerint.

Most nagyon úgy tűnik, folytatja Harari, hogy Putyin hazárdjátéka kudarcot vall: az ukrán nép teljes szívéből ellenáll, kivívja az egész világ csodálatát - és megnyeri a háborút. „Sok sötét nap áll előttünk. Az oroszok még mindig meghódíthatják egész Ukrajnát. De ahhoz, hogy megnyerjék a háborút, az oroszoknak meg is kellene tartaniuk Ukrajnát, és ezt csak akkor tehetik meg, ha az ukrán nép hagyja őket. Ez egyre valószínűtlenebbnek tűnik.”

A gyűlölet a legcsúnyább érzelem, írja Harari, aki szerint ezért akart Putyin gyorsan és csendben végigmenni Ukrajnán, ugyanis most „minden egyes megölt ukrán növeli az ukránok gyűlöletét.” Mert a gyűlölet rejtett kincs is, ami generációkon át képes fenntartani az ellenállást. Azzal, hogy Putyinnak véres harcokba kell bonyolódnia, szinte biztos, hogy álma soha nem valósul meg.

„Az orosz birodalom halotti bizonyítványára nem Mihail Gorbacsov nevét fogják ráírni, hanem Vlagyimir Putyinét. Gorbacsov az oroszokat és az ukránokat testvéreknek éreztette; Putyin ellenséggé tette őket, és biztosította, hogy az ukrán nemzet ezentúl Oroszországgal szemben határozza meg magát.”

Az ukrán bátorságról szóló történetek Harari szerint nemcsak az ukránoknak, hanem az egész világnak elszántságot adhatnak: az európai nemzetek kormányainak, az amerikai kormánynak, de még Oroszország elnyomott polgárainak is.

„Ha az ukránok puszta kézzel mernek megállítani egy tankot, a német kormány merhet nekik tankelhárító rakétákat szállítani, az amerikai kormány merheti elvágni Oroszországot a SWIFT-től, és az orosz állampolgárok merhetik demonstrálni, hogy ellenzik ezt az értelmetlen háborút.”

A történész szerint a háború valószínűleg hosszú ideig fog tartani, de a legfontosabb kérdés már eldőlt. Ukrajna bebizonyította, hogy egy valódi nemzet, az ukránok valódi nép, és hogy semmiképpen nem akarnak egy új orosz birodalom alatt élni. A nyitott kérdés az, vajon mennyi időbe telik, amíg ez az üzenet áthatol a Kreml vastag falain.

(Kiemelt kép: Vladimir Putyin, Oroszország elnöke, 2017. február 2-án. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)

Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Brüsszelben csütörtökön.