Gyémánt koponya a firenzei Palazzo Vecchioban.
Firenzében a Palazzo Vecchioban látható 2011. május 1-ig Damien Hirst angol művész híres gyémánt koponyája, a For the Love of God.
Emlékeztetőül: az erősen vitatott műtárgy egy emberi koponya platina lenyomata. A művész, állítólag a British Museum türkizből készült azték fejéről vett ihletet, bár John Lekay, Hirst régi barátja azt állítja, hogy csaknem azonos azzal a kristály fejjel, amelyet ő alkotott 1994-ben.
A mű értékét az a 8.601 tiszta vagy minimálisan szennyezett gyémánt emeli a csillagokig, amelyek a fejet díszítik.Tulajdonosát illetően többféle verzió kering. Hirst szerint 2007-ben eladta egy részvénytársaságnak, amelynek ő maga is tagja és 50 millió fontot adtak érte. Mások úgy tudják, hogy a műtárgy csak 38 millióért kelt el. Egyesek pedig azt állítják, hogy a London Diamond Bourse and Club által 7-10 millió fontra becsült koponya a valóságban egyáltalán nem cserélt gazdát. Firenzében 100 millió fontra lett biztosítva.
A Palazzo Vecchio fennállásának évszázadai alatt a legnagyobb mesterek munkásságának és műveinek adott helyet és erre a város mindig nagyon büszke volt. Most volt bátorsága bemutatni egy olyan művész sok kritika tárgyát képező alkotását, aki arról híresült el, hogy igazi állatok (tehén, borjú) formalinban tartósított tetemeit változtatta műtárgyakká, méghozzá nagy sikerrel.
Hirst eddig műveinek árverésein olyan összegekkel gazdagodott, hogy megengedhette magának, hogy 100 millió dollárt ajándékozzon karácsonyi jótékonysági célra. Sikerein felbátorodva most már azt tűzte ki célul, hogy egy művével árverésen felülmúlja Cellini 60 millió fontra értékelt sótartóját.
A koponyát, amelyet 2007-ben a londoni White Clubban mutattak be, majd a következő évben az amsterdami Rijksmuseumban, eddig 250 ezren nézték meg.
Most egy lépésre Michelangelótól, az antik hősöktől, ott virít a koponya, amely úgy ábrázolja a halált ‚mint megdicsőülést, Rudi Fuchs holland művészettörténész szavaival.
A kritikusok egy része szerint “ ezt az aranyborjút” nem kellett volna Firenzében kiállítani. Mások felhívják a figyelmet arra, hogy Firenze mindig élenjárt a szorongás, a tudatalatti megjelenítésében, értelmezésében, abban, hogy volt mersze a művészetben is eltérni a biztonságos úttól. Itt építette meg Brunelleschi a dóm kupoláját, itt fedezte fel Galilei a Holdat és az eget. A koponya a Studiolóban van kiállítva, ahol egy Medici nagyherceg a XVI. században próbálta kifürkészni az élet, a fémek,a folyadékok, a ritka fák, a kövek titkait. Talán azért kapott itt helyet a koponya is, amely gyémántjaival akarja legyőzni a halál szörnyűségét.
