Gulyásleves-alkotmány
Korlátozott mértékű konzultáció után hajszolják keresztül az új alkotmányt Magyarországon – írja a The Economist. A lap online változata részletesen beszámol a Fidesz alkotmányozásának folyamatáról és módszereiről.
A magyar alkotmány megújításra szorul, mivel a ma érvényben lévő dokumentum egy jogi katyvasz részben a kommunista éra alatt, részben az 1990-es időszakban toldozott-foldozott, részben a tavaly kétharmadnyi mandátumot szerzett Fidesz által kiegészített irat – idézi a The Economist. Ám Orbán Viktor, Fideszes miniszterelnök gondban van.
Az alkotmányozás nem politikai lóvásár. Ahhoz minden pártnak hozzá kell járulnia, mert csak ezzel nyer nagyobb legitimációt, s így később nehéz lesz megváltoztatni. Ennek ellenére, a magyar kormány az elmúlt évben a „pálya szélére szorította és elidegenítette az ellenzéket”. A korábban független intézményeket „kiselejtezte, gúzsba kötötte vagy saját pártkatonáit” ültette a fontos posztokra. Új testületeket hozott létre, mint pl. a Médiahatóság, amelynek szintén csak Fideszes tagjai vannak.
Az MSZP és a zöld LMP – folytatja a The Economist – konzultációt és népszavazást követel, ám a kormány csak egy hónap vitára adott lehetőséget a törvényhozók számára, s az alkotmányt április 18-án megszavazzák, amit Schmitt Pál elnök, a „kezes” Fidesz-lojalista, várhatólag április 25-én alá fog írni.
Az MSZP és az LMP bojkottálják a folyamatot, ami nem más, mint a „választók elutasítása”, állítja Szájer József, a Fidesz EP-képviselője, aki az iPadjén írta meg az alkotmány új változatát. Ám a Fidesz csak „learatja azt, amit elvetett”, amikor az előző, szocialista kormányzás alatt minden alkalommal kivonult a parlamenti ülésteremből, ahányszor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalt.
A megszületett alkotmány a történelem és a modernitás keveréke; tartalmaz kereszténységet, Szent koronát, külföldön élő magyarokat, a házasság definícióját, mint férfi és nő közötti szövetséget és számos történelmi utalást korábbi alkotmányokra, amelyekkel mind a jobboldalnak akarnak kedvezni.
Az új alkotmánnyal elégedetlenek a liberálisok és a homoszexuálisok, a szomszédos országokat pedig az etnikai magyarokra történő utalás aggasztja, amit irredentának tartanak és helytelenítik, hogy a kettős állampolgárság megnyitja a külföldön élő magyarok előtt a szavazási lehetőséget.
A Velencei Bizottság véleménye szerint a kormány nem biztosítja a transzparenciát, nem konzultált sem a közvéleménnyel, sem az ellenzékkel és végighajszolta az egész folyamatot.
Ám a Fidesz – a kétharmados mandátum többségére hivatkozva –, ennek ellenére „keresztül fogja nyomni az új alkotmányt” – fejezi be beszámolóját a The Economist.
