Gáz nélkül maradhat Európa legszegényebb országa

Így játszadozik Moszkva a volt szovjet tagköztársasággal.

2022. január 6., 11:40

Szerző:

Az orosz és nyugati érdekek ütközőzónájába szorult Moldova legsürgetőbb gondja a gáz lett. Európa legszegényebb országa épp hogy felszusszanhatott az orosz gázcsapok elzárása veszélyének elhárítása után, máris azzal szembesült, hogy a növekvő energiaárak gáz nélkül hagyhatják az országot télvíz idején, ami veszélyes folyamatokat indíthat el az évtizedek óta politikai instabilitás uralta országban – írja a Népszava.

Maia Sandu köztársasági elnök kedden válságtanácskozást hívott össze a lakossági gázszolgáltatás zavartalanságának biztosítása végett. Ez azonban szinte megoldhatatlan feladat Chisinau számára. A krízis súlyosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság kedden 150 millió eurós makrofinanciális támogatást hagyott jóvá a volt szovjet tagköztársaság számára. (2017 óta kétszer részesült ilyen támogatásban Moldova, összesen 160 millió euró nagyságrendben.) Karácsony előtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ítélt meg 590,6 millió dollár hitelt, Moldova így is nagy bajban van.

A moldovai kormánynak novemberben sikerült megállapodnia a Gazprommal, miután az orosz szolgáltató már a gázcsapok elzárásával fenyegetett Chisinau tartozásai miatt. Az új ötéves szerződés aláírásakor a Gazprom kölcsönösen előnyös feltételekről beszélt, Chisinau azonban nem volt felhőtlenül boldog a 400-450 dolláros 1000 köbméterenkénti ártól. Bár kétségtelenül olcsóbb a világpiaci árnál, Moldova 150 250 dollárért vásárolta az orosz gázt, Belarusz pedig 100 dollárért kapja. Csakhogy az orosz gázóriás karácsony előtt 550-re emelte a tarifát, előrevetítve a további drágulásokat, amiket a moldovai költségvetés egyértelműen nem bír meg. A nemzetközi piacról sem tud vásárolni Moldova, hiszen ott a Gazprom tarifa négyszeresével kellene számolnia. És nincs is erre lehetősége, hiszen az alternatív útvonalak, mint például a Török Áramlat, elkerülik, a Moldova orosz gázfüggőségét enyhíteni hivatott 47 km-es vezeték román gázvezeték csak öröklángon pislákol, a Romániától kapott egymillió köbméter és az Ukrajna által felajánlott évi mintegy 180 millió köbméter is csak egy töredéke az ország 3 milliárd köbméteres fogyasztásának.

Moldova valóban az orosz gáztól függ, és ezt a Kreml ki is használja. 2020. december 24-e óta a nyugatbarát, EU-integrációra törekvő Maia Sandu lett az ország elnöke, tavaly pedig pártja is megnyerte a parlamenti választásokat. Aminek nyilván Moszkva nem örül, mint ahogy annak sem, hogy csatlakozna az EU harmadik energia csomagjának szabályozási keretéhez, és hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió ellenében az EU-s szabadkereskedelmi egyezményét preferálja.

Mindezen túlmenően ott van az örökös feszültséggóc – a Dnyeszteren túli szakadár köztársaság, Transznisztria is. Maia Sandu hivatalba lépése óta sürgeti az orosz-moldáv tárgyalásokat a kérdésben, egyelőre eredmény nélkül. Sőt, december közepén, Moszkva annak ellenére delegált megfigyelőket a transznisztriai választásokra, hogy Chisinau figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy az ilyen lépés Moldova szuverenitása megsértéseként értelmezi. A moldáv vezetés kiutasította az országból a delegációt, az orosz külügy pedig jelezte: a „barátságtalan gesztus” nem marad következmények nélkül. Egy heten belül meg is ugrott az orosz gáz ára. Igaz, a világpiaci ár is emelkedett.

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Ukrajna megkezdte a Harpoon hajóelhárító rakéták átvételét Dániából és önjáró ágyúk átvételét az Egyesült Államokból – közölte szombaton Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki szerint a fegyverek az orosz invázió ellen harcoló erőket fogják erősíteni.

Kuba, Venezuela és Bolívia vezetői pénteken tiltakozásul alternatív csúcstalálkozót tartottak Havannában, mivel ezeket az országokat nem hívták meg az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) júniusi csúcstalálkozójára – jelentette a Reuters brit és a francia AFP hírügynökség.