Friss hírek az ukrajnai háborúból
Ez történt Kijevben, Mariupolban és Csernobilban.
A kelet-ukrajnai Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint e alapján hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek – adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon. Szinyehubov ezt megelőzően közölte, hogy az éjjel az orosz erők a Fekete-tenger felől Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a megyeszékhelyre.
A kijevi vezérkar fotókkal illusztrálva a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán csapatok az ország északi részén az orosz erők egyik támogató hadoszlopának egy részét elfoglalták, másik részét pedig megsemmisítették.
Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol város vezetése a Telegramon azt állította, hogy az orosz csapatok tömegesen, akaratuk ellenére szállítanak el autóbuszokkal helyi lakosokat a városból Oroszországba. A városvezetés közlése szerint már mintegy 15 ezer embert vittek el jogtalanul.
„Arra is van bizonyíték, hogy az orosz megszállók elveszik az emberek útleveleit és egyéb ukrán személyazonosító okmányait”
– tette hozzá a mariupoli tanács. Eközben a Zaporizzsjából Bergyanszkba érkezett ukrán evakuációs buszok állítólag változatlul nem tudnak bejutni Mariupolba.
Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint orosz „propagandista” forgatócsoport érkezett az orosz ellenőrzés alatt lévő csernobili atomerőműbe, hogy „álértesüléseket tartalmazó” filmet készítsen az ottani helyzetről. Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közben arról adott hírt, hogy a harkivi atomfizikai intézet területén találtak egy fel nem robbant lövedéket, amely Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőből származik. Ezenfelül folyamatosan harci cselekmények zajlanak a kísérleti atomreaktorral rendelkező intézet közelében.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az El País című spanyol lapnak adott interjújában – amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség szemlézett – közölte, hogy Kijev öt országgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal folytat tárgyalásokat biztonsági garanciák nyújtásáról Ukrajnának. Kijelentette, hogy a tárgyalásokon Moszkva elfogadhatatlan engedményeket követel Ukrajnától, míg Ukrajnát csak három dolog érdekli: a biztonsági garanciák, a Krím-félsziget és a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnához tartozásának elismerése, továbbá tűzszünet életbe léptetése és az orosz csapatok kivonása. Kuleba szerint Ukrajnának nemcsak Oroszországtól, hanem más országoktól is biztonsági garanciákat kellene kapnia, és ebbe – mint állította – Oroszország is beleegyezett. Kijev a NATO ötödik cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat vár el, vagyis a támadást követő 24 órán belül minden szükséges fegyver biztosítását Ukrajnának és szankciók életbe léptetését – tette hozzá a miniszter.
(Kiemelt képünk: Homokzsákokkal védik Dante Alighieri (1265-1321) olasz költő, filozófus szobrát Kijevben 2022. március 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Vadim Ghirda)
