Forr a levegő a Krím félszigeten

Ahogy közeledik a Krím félszigeten kiírt népszavazás, úgy nő a feszültség ott és Kijevben is. A referendum megtartásához a szabályok szerint függetlenségi nyilatkozatra van szükség, amelyet kedden fogadott el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa. Továbbra sem tartja viszont törvényesnek a krími népszavazást az ukrán parlament, amely politikai és katonai segítséget kér az ország biztonságát szavatoló nagyhatalmaktól.

Közben ukrán páncélosok sorakoztak fel az Ukrajnát a Krím félszigettel összekötő földszoroson. Arra vigyáznak, hogy a Krímet megszálló orosz katonák ne tudjanak a félszigetről az ország területére bejutni.

„Ha az ellenség belép a területünkre, nem nézzük a nemzetiségét. Nem számít, hogy orosz vagy bármi más. A mi katonáink között is sok az orosz anyanyelvű. Mindannyian készen állunk a harcra” – mondta Jaroszlav Kalasnyik, az egység parancsnoka.

Néhány kilométerre onnan, a határ krími oldalán már az oroszbarát fegyveresek sorakoznak. Ők az ukrán katonák Krímbe jutását akarják megakadályozni – számolt be róla a Híradó.hu.

Napközben függetlenségi nyilatkozatot fogadott el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa. A dokumentumra a vasárnapi népszavazás megtartásához van szükség, ahol arról dönthetnek a krímiek, hogy csatlakoznak-e Oroszországhoz, vagy Ukrajna részén maradnak. A kijevi és a nyugati hatalmak kedden is hangsúlyozták: törvénytelennek tartják a referendumot.

„Nincs törvényes hatalma az úgynevezett Krími Autonóm Köztársaság kormányának. Ez egy csapat bűnöző, akik orosz katonák támogatásával megkaparintották a hatalmat” – hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki felszólította a krími parlamentet, hogy fújja le a vasárnapra tervezett népszavazást.

Többszöri próbálkozás után sem sikerült bejutnia a Krím félszigetre az EBESZ-tagállamok katonáiból álló megfigyelőcsoportnak. A magyar Ács Gábor alezredes vezette csoport nem kísérli meg többször a behatolást.

„A fogadtatásunk egyre kevésbé volt barátságos, sőt legutolsó alkalommal eléggé agresszív volt, riasztólövések hangzottak el, igaz, hogy nem a mi irányunkban. Úgy hagytuk el ugyanakkor az utolsó ellenőrzési pontot, hogy ha visszamegyünk még egyszer, akkor lehet, hogy a buszra fognak lőni” – magyarázta az alezredes.

A megfigyelők Kijev kérésére Dél- és Kelet-Ukrajnában folytatják missziójukat.

Elhalasztotta krími látogatását az ENSZ főtitkárhelyettese

Biztonsági és technikai okokból egyelőre elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Šimonović, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese. Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudják szavatolni az általa vezetett küldöttség biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett – ellentétben a Moszkvában felszállt gépekkel – nem fogad Ukrajnából érkező repülőjáratokat.

Šimonović kedden a kelet-ukrajnai Harkivban tartózkodott, és szerdán a tervek szerint az ország nyugati részén található Lvivet keresi fel azzal a céllal, hogy felmérje az emberi jogok helyzetét. Dujarric kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a főtitkárhelyettes nem akar-e egy másik országból a Krímbe repülni. Úgy fogalmazott, hogy Ivan Šimonović a gyorsan változó helyzetben nap mint nap mérlegeli a lehetőségeket.

Dujarric szerint a főtitkárhelyettes az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokról és az olyan jogi vonatkozású lépésekről tárgyal, amelyek segíthetnek a feszültség csillapításában, valamint olyan megoldásokról folytat eszmecserét, amelyek segítségével az ENSZ megerősíthetné a kisebbségek védelmét és biztonságát. A múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről.

A Krímben a tervek szerint vasárnap tartanak népszavazást a félsziget hovatartozásáról. Az Egyesült Államok korábban közölte, hogy a referendum megsérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, ezért nem fogja elismerni a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását.

Az EBESZ bírálja az ukrajnai orosz nyelvű tévéadások blokkolását

Aggodalmának adott hangot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékese kedden amiatt, hogy Ukrajnában a hatóságok egyes orosz tévécsatornák adásának blokkolására szólították fel a szolgáltatókat. „Tévéadások betiltása jogi alap nélkül a cenzúra egyik formája, a nemzetbiztonsági szempontokat nem szabad a sajtószabadság kárára érvényesíteni” – fogalmazott közleményében Dunja Mijatović, az EBESZ sajtószabadság-képviselője. Az ukrán Nemzeti Televízió és Rádió Tanács kedden elrendelte, hogy az ukrán kábeltelevízió-szolgáltatók állítsák le a Rosszija24, az ORT, az RTR Planeta és az NTV-Mir orosz tévéállomások adásának sugárzását.

Dunja Mijatović hangsúlyozta: míg egyrészről elítéli „az állami propaganda minden formáját a jelenlegi információs háborúban”, ugyanakkor mindenkinek joga van ahhoz, hogy olyan sok forrásból tájékozódhasson, amennyiből csak szeretne.

Az orosz külügyminisztérium ugyancsak aggodalmának adott hangot kedden amiatt, hogy – mint fogalmaztak – Ukrajnában sérül a sajtószabadság. A moszkvai külügyi tárca közlése szerint orosz tömegtájékoztatási eszközök több munkatársát megfenyegették, illetve kiutasították az országból. Oroszország elvárja, hogy az EBESZ vizsgálja ki ezeket a jogsértéseket – tették hozzá.

A kijevi kormány szerint az orosz állami tévé- és rádióadók egyoldalú tudósításaikkal tovább élezik az amúgy is feszült helyzetet, különösen Ukrajna oroszbarát, keleti és déli részein.

Orosz tartománynévvel jegyezték be a krími népszavazás honlapját

Orosz internetes tartománynévvel jegyezték be kedden a Krím félsziget státusáról szóló népszavazás honlapját. A Krím – a helyi parlament által megválasztott – oroszbarát miniszterelnöke, Szerhij Akszjonov Twitter-üzenetben jelentette be a referendum2014.ru című internetes oldal elindítását. Később egy közleményt helyeztek el a weblapon, amely szerint az oldalt először ukrán doménnév alatt – referendum2014.org.ua – jegyezték be, azonban azt rögtön megtámadták az „új kijevi hatóságokhoz kötődő hackerek”.

A közlemény szerzői magukat „független ukrán újságíróknak” nevező szerkesztők, akik arra figyelmeztettek, hogy az állítólagos hackerek tette „veszélyezteti a kifejezés szabadságát”. A szerkesztők közölték azt is, hogy „további utasításig orosz tartománynévre kellett áthelyezniük az oldalt”. „Internetes portálunk azt tűzte célul, hogy tárgyilagosan bemutassa az ukrajnai helyzetet, a népszavazással kapcsolatos érzéseket és gondolatokat” – olvasható az oldal bemutatkozó szövegében.