Fiatalok vitaversenye németül
A külföldi német kultúrpolitika egyik remek ötlete: vitázzanak közép-kelet-európai fiatalok közérdekű kérdésekről – németül.... A napokban a magyar döntőben igencsak időszerű kérdést tűztek napirendre a német szervezők: „Visszavonják-e a közterületen való életvitelszerű tartózkodásról szóló szabályozást Magyarországon?“
A 24 perces, német nyelvű vita részvevői nem választhatják ki előre a pozícióikat: a döntőbe jutott négy középiskolás között a helyszínen sorsolják ki a támogató, illetve az ellenző szerepeket, így előfordulhat az is, hogy a saját véleményükkel ellentétes álláspontot kell képviselniük. A döntőben Pőcze Júliának, a budapesti Tamási Áron Gimnázium és Bartha Reginának, a fővárosi Karinthy Frigyes Gimnázium diákjának érvei bizonyultak a legjobbnak. Így ősszel ők képviselhetik Magyarországot a „Vitázik a világ ifjúsága” varsói, nemzetközi döntőjében.
Az országos döntőt hónapok felkészülése előzte meg, a versenyzőknek sok társukat kellett legyőzniük a többkörös elődöntőkben, az iskolai, iskolahálózati és országos fordulókban. Az indulók a németórákon tanultak vitatechnikát is – mindenesetre annak méltányos, tisztességes formáját: napjaink közéletének gyakran durva stílusa itt nem kívánatos. A zsűri ugyanis nem csak azt pontozza, hogy ki mennyire jártas a témában és milyen meggyőzően érvel, hanem mindenekelőtt azt értékelik, mennyire figyelnek egymásra a vitapartnerek, hogyan reagálnak az elhangzottakra.
A Magyarországon negyedik alkalommal megrendezett vetélkedőnek idén az Andrássy Egyetem adott otthont, ahol közel 140 érdeklődő követte az izgalmas, pro és kontra érveket felsorakoztató vitát.
A 2005-ben indított projekt közép- és kelet-európai fiatalokat ösztönöz arra, hogy időszerű társadalompolitikai kérdéseket kritikus szemmel vizsgáljanak. A tanulók megmutathatják és fejleszthetik is nyelvtudásukat a németül folyó vitákban, amelyek segítenek politikai műveltségük fejlesztésében, ösztönzik őket, hogy fontos társadalmi témákról kritikusan gondolkodjanak – egyúttal pedig hasznosan egészítik ki a nyelvórák anyagát. Évente 8 országból mintegy 2000 diák vesz részt a vetélkedőben, Magyarország mellett Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Oroszország és Ukrajna fiataljai, összesen már tízezernél többen.
A vetélkedő a Goethe-Intézet, a berlini Emlékezés, Felelősség és Jövő Alapítvány, a Hertie Alapítvány és a Külföldi Német Iskolák Igazgatósága közös projektje, melyet Magyarországon a Seidel-Alapítvány, az E.ON Hungária, az Audi Akademia, a Magyarországi Németek Önkormányzata és az Adenauer-Alapítvány támogat.
. „A vitára való készségben egy demokrácia minősége mutatkozik meg. Diktatúrában életveszélyes lehet az uralkodó véleménnyel szembeforduló szó, demokráciában viszont az ellenvélemény és kifejezése a létfenntartó oszlop.“ – emelte ki a néppárti Elmar Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke, a tavalyi budapesti döntő részvevőihez intézett üzenetében.
